Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón

megbízható adatokat. Hiszen az a városi tanácsos például, aki kétkedés nélkül szorgalmazta a Városháza és a többi új építkezést, valószínűleg távolabb lakott a városközponttól, valamelyik csendesebb, falusias utcában, magas kő- vagy deszkakerítéssel elzárt cívisházban. S a külterületen lévő szőlőjébe vagy kisebb birtokára (szántó, legelő) fölépítette a tanyáját, a kinti gazdasági házát, ahol szükség szerint esetleg jószágot is tarthatott vagy tartatott. Vagyis bizonyos fokú kétlakiság alakult ki, mert sokan a városi ház (később: városi lakás) mellett fönntartottak egy kinti házat, egy külterületi épületet is. Gyakran ennek a kialakítása is művészi igényességű, de a nagy területek miatt kevéske áttekintést szerezhettem róluk, s így kimaradtak a tárgyalásból, noha a külterületen is megjelentek az új stílus, az új ízlésű építkezési mód bizonyos elemei. A századforduló kedvelt épületei közül Kecskeméten középületek (városháza), templomok, kaszinók, iskolák, kórházak (pl. gyermekmenhely), pénzintézetek, üzletházak (bazárok), színház- és moziépületek, nagyobb számú lakóépület egyaránt épült, de — többek között — terveztek még múzeumot, könyvtárat és piaci csarnokot is. A város kulturális intézményrendszere is robbanásszerűen fejlődött, hiszen az 1890-es évektől lett a városban állandó színház és mozi(k), levéltár, múzeum, könyvtár, társas összejövetelekre pedig egyesületi és kaszinói helyiségek nyíltak. Ezen intézmények teremtették meg a város kulturális intézményhálózatának az alapjait, kivéve talán a mai értelemben veendő művelődési házat, noha Jánszky-Szivessy Kereskedő Kaszinóépülete (Rákóczi u. 3.) évtizedek óta SZMT Művelődési Házként funkcionál. Az építészet tehát nagymértékben segítette a kultúrát (mai szóval: közművelődést), az iskoláztatást és az igényes művelődést, szórakozást a századfordulón. Ekkor létesült a művésztelep (mint építészeti együttes és mint szellemi bázis), jött létre a Kecskeméti Szőnyegszövő, Nemes Marcell 1911-ben Városi Képtárat alapított,

11 1 folyamatosan és eredményesen működött a város irodalmi társasága, a Katona József Kör (nemcsak névadója emlékét ápolta, hanem évkönyveiben közreadta a legújabb helyi irodalmi kísérleteket és a tudományos előadásokat is), a nagy hagyományú Szilády-nyomda

112 mellett más nyomdák is eredményesen dolgoztak a városban, és különösen farsangok idején ontották 111 A kecskeméti múzeum és Városi Képtár történeréhez lásd SÜMEGI György: Nemes Marcell, a műgyűjtő. Adalékok a magyar műgyűjtés század eleji történetéhez. Cumania III.(Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei) Kecskemét, 1975. 275—304. (Klny. is.); SÜMEGI György: Kis kecskeméti képtár-történet. Forrás, 1983. 9. sz. 51—54. 112 A Szilády nyomda e korszakához is: JOÓS Ferenc—FENYVESSINÉ GÓHÉR Anna: Az első kecskeméti könyvnyomda története és kiadványainak bibliográfiája 1841—1918 Kecskemét, 1959.