Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón

másság tette szélesebb körben is elfogadhatóvá, gyorsan vonzóvá, sőt! követendő, magánházakon is utánzandó példává. A századfordulón természetesen lakóház épült a legnagyobb számban, Kecskemét bel- és külterületén egyaránt. Ráadásul arányaiban a külterületen a legtöbb, mint ahogy a lakosság létszámnövekedésében is ezidőtt tapasztalható nagyfokú eltolódás a külterület javára. A belterület népessége 1881-től 1891-ig fogyott (1,1%-kal), 1891-től 1901-ig pedig 9,03%-kal szaporodott. A külterület lakossága 1881-től 1891-ig 20,97%-kal, 1891-től 1901-ig 34,06%kal növekedett. A házak száma a belterületen 1881-től 1891-ig 0,55%-kal szaporodott, 1891-től 1901-ig ellenben 2,10%-kal fogyott. Ezzel szemben a külterületen a házak száma 1881-től 1891-ig 19,92%-kal, a következő évtizedben pedig 24,45%-kal emelkedett. A külterületi lakóházak számának növekedése nagyjából lépést tart a kinti lakosság szaporodásával. A még így is kitetsző többlet pedig abból adódik, hogy a nagymérvű szőlőtelepítések során, főleg a várostól távoli szőlőkben rendszerint akkor is építettek lakóházat, ha annak állandó lakói nem is voltak, hanem főként prés- és borházként használták, vagy csupán a szőlőmunkák idején lakták, több napig tartózkodtak benne. A szőlőben is építkező tulajdonosok legtöbbször módosabb városi gazdák, nem ritkán pénzesebb középosztálybeliek egyaránt lehettek. A futóhomok megkötői, a sívó homokot szőlő- és gyümölcskertté varázsoló szakemberek pedig, főleg értelmiségiek, mezőgazdasági kutató emberek voltak (Weber Ede, Mathiász János, Kocsis Pál stb.). Ellentmondásosnak látszik az a körülmény, hogy a város belterületén a lakosság számának jelentékeny növekedése dacára a házak száma nemhogy nőtt volna, hanem némileg csökkent. Vagyis a belterületen az említett 20 év alatt sok kis ház helyére építettek több lakást tartalmazó, nagyobb épületet. Ebből a tényből az is bizonyosra vehető, hogy a belterületen a létszámnövekedéssel párhuzamosan nőtt a lakások (s most már a modern korban még egy parasztvárosban sem a házak) száma.

110 Mi sem követtük a számszerűen is jól kitapintható jellegmódosulásokat, azaz nem a külterületi új építkezésekkel foglalkoztunk, hanem a centrum, a város központi fekvésű részeinek meghatározó építészeti—építőművészeti—városképi változásaival. Nem az évszázadokon át jelleget adó többség, hanem a századfordulót karakterizáló kisebbség (mind megrendelőben, mind az épületek számában) építőművészeti törekvéseit próbáltuk végigpásztázni. Ez pedig nem másról, mint a város, az egyházak, az egyesületek és néhány vezető értelmiségi ízléséről, szellemi és persze építészeti igényességéről szolgáltat szinte szociológiai hitelességgel 110 Kimutatás Kecskemét th. város területén az 1901. év január hó első napjaiban végrehajtott népszámlálás eredményeiről. Kőnyomatos sokszorosítás. BKML, Vegyes iratok.