Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón

lehetővé, hogy mint egy szabadtéri építészettörténeti múzeumban, a kecskeméti főtéren, közvetlenül (mindenféle didaktikus közvetítő nélkül) tanulmányozhassuk a szecessziós, a századfordulós építészet sajátszerűségeit. Kecskemét építészetében először a századfordulón történik a legnagyobb fokú vertikális beépítés, ami egyébként a Pártos Gyula tervezte Nagytakarékkal kezdődött el. A karcsú tornyú templomok és a földszintes polgár- és parasztházak közé főleg 2—3 szintes bérházak, egyesületi és városi épületek kerülnek ekkor. A templomok mellett ezen épületek adják a település városias jellegét, mivel némelyik valóban palota, valóban választékosan kiképzett, igényes, a legjobb anyagokból kialakított építészeti mű. Elüt a halmaztelepülés épülettömegét adó, igénytelenebb (s egyúttal hagyományos) építkezés módjától és gyakorlatától. Ha ebből a szemszögből nézzük az új építészetet, akkor szinte teljesen idegennek, mindenképpen importáltnak tűnik; olyannak, aminek semmi, de semmi köze a kecskeméti (vagy környéki, Duna— Tisza közi) népi építészethez. A Fiatalok épületei legföljebb az erdélyi faépítészettel tartanak némi (épületenként változó fokú) rokonságot, de a hely építési módjával, építészeti hagyományaival nem. így hát kétszeresen is idegen a parasztvárostól ez az építészet. S hogy mégis gyorsan és ilyen mértékben tudott Kecskeméten gyökeret verni, annak több oka lehetett. Maga a város, a városi elöljáróság fontosnak tartotta az építészet megújítását; tudatosan, nagy anyagi áldozatok árán törekedtek arra, hogy figyelemre méltót alkossanak ezen a téren is. Egy 1895-ös megfogalmazás szerint: „Oly város, mint Kecskemét, melynek lakossága, ernyedetlen szorgalma, józan okossága és takarékossága által már eddig is sivár homokbuckákból virágzó szőlőskerteket, sovány kopár földekből dúsan termő, nagy értékű földeket varázsolt, oly város, mely saját polgárai erejéből nagyarányú sertéshizlalást teremtett, melyből a városi hatóság pártfogása mellett nemzetközi sertéspiac válhatik; melynek virágzó pénzintézeteiben a nép megtakarított filléreiből közel 2 millióra rúgó betét van elhelyezve, ily város hivatottsággal bír a vidéki városok között vezérszerepet játszani, ily város könnyen hozhat meg nagy célok elérése érdekében a közönségesnél nagyobb áldozatot is"

109 Az első, látványos eredmények láttán az országos sajtó biztatta és bátorította Kecskemét építtetőit. Az elkészült műveket azonnal példává, követendő példává emelték, s innét, ettől a ponttól már csak egészséges hiúságból is folytatták Kecskeméten az újabb szellemű építkezéseket. Ezek annyira újak, merőben mások voltak, mint a mezőváros hagyományos építkezése, hogy talán éppen ez a gyökeres újdonság, ez a minden korábbitól erősen elütő 109 Kecskeméti Lapok,\%95. március 3.