Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón
igyekeztek elhatárolni a mestert a szecessziótól, igyekeztek leválasztani róla, főként azzal az egyébként meggyőzőnek látszó érveléssel, hogy a magyar nemzeti építészet megteremtésén fáradozott, s e téren ért el komoly eredményeket, így a magyar nemzeti építészet nagy alakja Lechner, és nem az internacionális szecesszió egy építésze. Ez utóbbit tagadhatatlanul jellemzi bizonyos nemzetek-fölöttiség: a dekorativitás kedvelése, a díszítés minden válfajának kitartó és szorgalmas keresése és alkalmazása, a dekoratív vonal fontosságának növekedése szinte minden műfajban, a kézműves ágak (pl. a szőnyeg) előtérbe kerülése — azaz egyfajta összművészetre, Gesamkunstwerkre irányuló törekvés. Ez, mármint az építészeti művekben az összművészet összehangolt megnyilvánulása (lásd: Kecskeméti Városháza), mégiscsak mint cél a közös Lechnerünkben és a nemzetközi szecesszió élvonalbeli alkotásaiban. Az árnyalt, és minden apró részletre tekintő elemzés persze ki tud (hat) mutatni Lechner, Márkus és mások munkáiban is olyan elemeket, amiket éppen a bécsi szecessziótól „kölcsönöztek", a Fiatalok pedig a Jugendstilből vettek át. Ami Lechnerben a mást, a mi szempontunkból fontos ízt jelenti, az a díszítés kialakítására irányuló munkája, az ornamentika fontosságának fölismerése, a magyar építészeti formanyelv megteremtésére (kialakítására) végzett sajátos kísérlet. Ezt a kísérletet a Kecskeméti Városházán kezdte el, ahol is alkalmazta a színes mázas Zsolnay-kerámiát. 107 Az épületkerámia alkalmazásának kecskeméti indító állomása ez. A folytatás is gazdag, hiszen e szempontból az egyik elsőrangú magyarországi építészeti emlékünk a Cifrapalota, amely az épületkerámia alkalmazására háromféle módot kínál csak az épületkülsőn.Lechnerrel kapcsolatban is másról, pontosabban többről s kevesebbről van szó, mintsem hogy munkássága beskatulyázható lenne. A szecesszióhoz jutott el az eklektikától. A Lechnertől magukat elhatároló Fiatalok építőművészete másként szecessziós; a Fiatalok a szecesszió konstruktív vonulatába kapcsolhatók. A Fiatalok munkássága — tegyük hozzá: elsősorban a századfordulós munkássága — nélkülözi az eklektikát és erősen, tudatosan különbözni akar Lechnertől, 108 más akar lenni, több, itteni gyökerekből (magyar népi építészetből) táplálkozó. A kecskeméti városképben Lechner s követői építőstílusának fontos, karakterisztikus sajátosságai ugyanúgy tanulmányozhatók, mint a Fiatalok közül Janszky—Szivessy és Mende Valér építőművészete a kecskeméti házaikon. Épületeik egymáshoz való közelisége, egymás mellettisége azt teszi 107 PETÉNYI Katalin: A magyar szecessziós építészet és a Zsolnay-kerámia kapcsolata. In: 100 éves a Pécsi Porcelángyár. Pécs, 1971. 81—88. 108 E tekintetben Kós Károly kritikus összefoglalója a legtanulságosabb. KÓS Károly: Nemzeti művészet. Magyar Iparművészet, 1910. 5. sz. 141—157.
