Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón

vezték a régóta megoldatlan csatorna — és vízvezeték-hálózat teljes kiépítését és az elhanyagoltabb utcák burkolását, valamint a közvilágítás továbbfejlesztését. A tervezett munkából az tűnik ki, hogy az egész városra kiterjedő, főleg szociális jellegű építészeti elképzelések születtek a Tanácsköztársaság időszakában. Hogy nem valósulhattak meg, az a város építészettörténete szempontjából is sajnálatos veszteség. A kitűzött cél, a Kada Elek megfogalmazta építészeti program jelentős eredményeket hozott. Kecskeméten a magyar építőművészet fiatal irányának jelentős képviselői hagyták ott épületeiket. Mégha a nagyerejű fejlődés meg is akadt és valóban számos terv lett megvalósíthatalan, akkor is bizonyos, hogy a város a századfordulón épített házakkal írta be a nevét elsősorban a magyar építőművészetbe. Román András, az ÍCOMOS magyar titkára szerint „ .. .a kecskeméti főtér világszínvonal" — s ebbe beleértette Lechner, Márkus és Mende Valér épületeit.

106 A városban dolgozók a Lechner-iskola és a Fiatalok derékhadát képviselik, eddig publikálatlan — vagy alig publikált — életművük legjelentősebb épületeit építették Kecskemétre. Márkus Gézára ugyanúgy vonatkozik ez, mint Janszky Bélára, Szivessy Tiborra vagy a fiatalon elhunyt Mende Valérra. A további kutatások eddig még ismeretlen adatokat, neveket és építészeti összefüggéseket is föltárhatnak. Ilyen részeredménye volt a Tervek és épületek ( Kecskemét építészete a századfordulón) című kiállításnak (Katona József Múzeum, 1982. június—július), ahol bemutattak néhány, eddig ismeretlen építészeti tervet a korszakból, például Ujszászy és Majláth 191 l-es Bacsa Zsigmond háza-tervét, Szepessy Sándor 190l-es Városi fürdő-tervét. A századforduló kecskeméti építészetén belül Lechner Ödön és főleg követői (Márkus Géza, Komor Marcell—Jakab Dezső) munkásságát az egyszerűség és a félreérthetetlenül egyértelmű fogalomhasználat miatt szecessziósnak mutattuk be, akként tárgyaltuk és minősítettük. De csak az egyszerűség kedvéért, mert hiszen jól tudjuk, hogy a bécsies szecesszióhoz vagy a német Jugendstilhez nem sok — vagy csak esetenként — köze van építészetünknek. Lechner törekvéseit — és még Márkus Géza Cifrapalotáján megnyilatkozó építészeti szándékot is — sokkal inkább magyarnak, magyarosnak, esetenként inkább a nemzeti építészetre törekvés egyfajta kísérletének (eredményének) kellene nevezni, mint szecessziónak. Maga a fogalom főleg osztrák s részben német (a Jugendstil mellett) nyelvi s művészeti területen használatos, tehát főleg az Osztrák—Magyar Monarchián belüli érvényeséggel. Lechner legutóbbi monográfusai, Bakonyi Tibor és Kubinszky Mihály egyértelműen 106 Román András nyilatkozata (riporter: Szatmári Ilona) elhangzott a Kossuth Rádióban 1982. július 2-án, az Esti Magazinban.