Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón

Kecettemét Állami főreáliskola - Staat. Oberrealschule 18. A Főreáliskola ború akasztotta meg a fejlődés további lehetőségét is. Néhány épületet még befejeztek, de a világháború idején megálltak a középítkezések. Közülük — egyes részleteinek kiképzése miatt — a Főreáliskola (ma Katona József Gimnázium) érdemel említést. A Löllbach Kálmán tervezte (1912—14) épületet elsősorban a homlokzatán alkalmazott kerámia-betétek, a folyosók oldalfalába helyezett eozinmázas falikutak és a művészi vasmunkák, tehát a díszítés részletei avatják későszecessziós együttessé. A főbejáratot oromzat emeli ki a homlokzat síkjából, a lépcsőfeljáró azonban szűkös és sötét. A felső ablaksorok közepéig pilaszterek nyúlnak, melyek tetején terrakotta szobrocskák ülnek. A zárt, viszonylag monoton homlokzatot előreugró magastető koronázza. A mellé épített szolgálati lakás, illetve villa tornyos tetőmegoldása és falábas előtere az erdélyi faépítészet inspirációjáról árulkodik.

104 (18. kép) Az építészet helyi történetét még a Tanácsköztársaság eredményeivel kellene kiegészíteni. A proletárdiktatúra rövid időszakában — az eddigi kutatások szerint —jelentős építészeti tevékenység nem indulhatott meg.

105 Ter104 Az épület oromzati díszét — valószínűleg 1948—49 körül eltávolították. 105 Három városi illemhelyet építettek pl. ezidőtt. Ezek közül változatlan formában már csak egy áll a vasútállomással szemben, a parkban. A másik a Cifrapalota és az Újkollégium sarkán, a harmadik pedig a Nagytemplommal szemben volt.