Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón

KecsKt. ét Ref. Obcrgymnasium 17. Mende Valér: Újkollégium, 1913—14 közönségét a földrengés következtében 3. 484. 391 korona kár érte. Ebből a város kára 1. 753. 357 korona volt. A belterületen lévő magán- és középületek helyreállításához 7. 916. 266 koronát, külterületen pedig 640. 940 koronát használtak föl. Végösszegben a teljes helyreállításhoz 8. 557. 206 koronára volt szükség. Lyka Károly gyorsan figyelmeztette a várost: „Kecskeméten a sors keze döntötte meg százszámra a régi falakat: a város nyilván meg fogja ragadni ezt az alkalmat arra, hogy nagyobb stílusban újuljon meg". 103 Sem a városvezetés, sem a lakosság zöme nem fogadta meg Lyka és mások figyelmeztetését. Feltételezhetően a szűkös anyagi lehetőségek miatt engedélyezték az erősen megrongálódott, régi és elavult épületek helyreállítását és nem — vagy alig — törekedtek új, a városrendezés szempontjait előtérbe helyező épületek építésére. A helyreállítási munka így is évekig eltartott. Kecskemét építészete már nem újulhatott meg ismét, mert a földrengés okozta károk fölszámolása és az épülő házak befejezése után az első világhá103 LYKA Károly: Néhány szó a városképről. Művészet, 1911. 283—286.