Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón

8. A városi italmérés és a Csorba-patika az 50-es években iparkiállításon.

79 Ezen a tárlaton a Duna-Tisza köze legjelentősebb iparosai szerepeltek Nagykőröstől Kiskunmajsáig, Ceglédtől, Kalocsáig. Bemutatkozott néhány budapesti, orosházi, debreceni, sőt! erdélyi iparos is. A fölvonultatott iparágak: fa és bútor, fém, kő, agyag, ruházat, bőr, sokszorosító és papír, vegyes, művészeti, iparművészeti, háziipar, élelmezési, műszaki és vegyészeti, valamint a járműipar. A viszonylag nagyszámú kecskeméti iparos és mesterember réteg munkái révén általánossá váltak az új ízléssel készült használati és berendezési tárgyak, mégpedig az új építészet térhódításával párhuzamosan. Koczogh Ákos megfogalmazása szerint: „Hazánkban nem talált idegen talajra a szecesszió .. .", gyökeret vert „a népi szecesszió polgárosodó paraszt társadalmunkban. Alföldi mezővárosainkban, Kecskeméten csakúgy, mint Debrecenben, a szecesszió példás emlékei határozták meg a városképet... de ami ennél is jelentősebb: átvette a családiház-építkezés is a szecesszió erényeit. A jövő művészettörténészeinek nagyszerű feladata lesz 79 Emlékkönyv és hivatalos katalógus... a Kecskemét-vidéki Iparkiállításról. Szerk.: Eötvös Nagy Imre. Kecskemét, 1901.