Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón

megfejteni, hogy milyen körülmények között, milyen mesterekkel, milyen eredményekkel váltott át seregnyi alföldi városunk szinte máról holnapra avult építkezési formákból a legkorszerűbbe, hogyan tette magáévá a családiház-építkezés azt a formarendet, aminek csak középületekben láthatta példáit, kik tervezték őket, s milyen kiváló mesterek kivitelezték".

80 Koczogh Ákos felhívása részint még ma is aktuális, noha a 70-es évek elejétől divat lett a szecesszió és a kampányszerű, vele való foglalkozás napjainkban is tart. 1909 és 1913 között egy újabb fellendülés tapasztalható Kecskemét építészetében. Lechner és követői példamutatóan jelentős, még ezekben az években is kimutatható építőtevékenysége mellett egy újabb, az egész időszakot betetőző, a kultúra és a művészet legfontosabb területein egyaránt jelentkező továbbfejlődésnek lehetünk tanúi. A gazdaságában megerősödött város talán a korábbinál is tudatosabban és tervszerűbben, a lehetséges és a meghozható legnagyobb áldozatok árán fejlesztette az építő-, képző- és iparművészetet. Az építőművészetben, az új feladatokon már nem a Lechner-követők dolgoznak, hanem az építészet belső mozgását figyelembe véve a Fiatal építészek egy részét foglalkoztatják. Az ő stílusuk kialakulását angol, finn és német példák befolyásolták, és nagy hatással volt rájuk a magyar népművészet közvetlen s tudatos kutatása és tanulmányozása. Igyekeztek meghaladni a Lechner-iskola képviselte fejlődési fokot. Ennek lényegét a Fiatalok egyike, Janszky Béla így fogalmazta meg: „Oromzatokat alkalmaz, melyre átviszi a pártázat ritmusát is. Az ornamentika, síkdíszítés, a színesség, a játékos sziluett- és kontúrkeresés egyik fő célja. Tömegei.. . általában elég mozgalmasak. Fő alkateleme a festőiségre való törekvés. Tetői rendesen elég komplikáltak és elég magasak is. Kifejezési eszközeinek orkeszterében fő hangszer a vonalak hegedűjátéka. Kevés olyan alkotás van, melyet mai szemmel nézve nyugodt hatásúnak mondhatnánk... A homlokzat hatása mindig eredeti, gyakran esztétikailag szép is... ha Lenchner közvetlen követői mindjárt nem is találták el azt a hangot, melyet kerestek, különös, hogy mégis valami egységes levegő veszi körül műveiket.. . Virágok voltak ezek, amelyek itt termettek, amelyeket a magyar talaj fakasztott életre . . ."

81 Ezzel szemben Janszky a Fiatalok — vezető egyéniségük Kós Károly volt — törekvéseit, az 1909—1912-es évekbeli munkásságuk jellemzőit így summázta: „A második fejlődési kort külsőleg leginkább a párkányhoz, az ereszhez való visszatérés, a sík ornamentika, a szervetlen díszítésnek majdnem teljes mellőzése, az alaprajzoknak a külsőben sokkal hangsúlyosabban való érzékeltetése és az egyenes vonalak szigorú alkalmazása jellemzi. Megjelenik a fapárkány, a 80 KOCZOGH Ákos: A modern művészet útjai. Bp. 1972.55. 81 JANSZKY Béla: A magyar formatörekvések története építészetünkben. Bp. 1929. 46 ^18.