Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón

kereskedelmi iskola állítása... — mind a legközelebbi napok megérett s kivitelre váró kérdése. Mindennap várjuk a vasútállomás építésének megkezdését, mely egyszerre a város ütőerébe fogja emelni a Rákóczi-utat. Kossuth Lajos szobra már ott áll a városház téren s Rákóczi lovasszobrának meg van ajánlva az ára."

75 Szántó higgadtan sorolja föl az eredményeket és kissé türelmetlen az előttük álló feladatok (vasútállomás építése, Rákóczi-emlék és víztorony) előszámlálásában. 1909-ben még talán nem is sejthette, hogy az addig oly töretlen fejlődés egyszercsak hirtelen megszakad. A Kada-villa feltehető készülési idejében, 1904—08 között az említett építészek — Márkus Géza, Komor Marcell—Jakab Dezső — vagy helyi követőik tervei alapján épülhettek pl. a Széchenyi krt. 20., a Villám István u. 4., a Katona József tér 3., a Batthyány u. 8., a Lugossy és Munkácsy utca sarkán álló lakóházak, úriházak illetve villák és a valamikori ún. Donkanyarban épített városi kocsma. Ez utóbbi épület másik szárnyában volt a kiváló minőségű szecessziós berendezésű Csorba-patika.

76 A városi kocsma (belül szintén szecessziós, főleg faragott fa berendezéssel) közép- és sarokrizalitjának hármas tagolása, oromzati íveinek rajza és a homlokzatdíszítés módja az Iparosotthon tervezőihez közelíti az épületet, melynek édestestvére a Villám István u 4. szám alatti ház. (8. kép) A magánépítkezésekhez hasonlóan szinte teljesen ismeretlen és kutatatlan még a kecskeméti temetők anyaga, pedig jónéhány, művészileg is jelentős szecessziós sírkő, síremlék is található bennük. Ilyen például Sárkány István eozinmázas Zsolnay-kerámiával burkolt, Schweiger Fülöp és neje részére készített síremléke a zsidó temetőben, vagy Bagi László és családja szecessziós emlékköve a Reformátusok temetőjében. Föl kellene tárni a legjelentősebb helyi építőmesterek és iparosok e tekintetben fontos tevékenységét, legjobb munkáikat, amelyek épületkülsőkön és enteriőrökben egyaránt elterjedtek voltak. A kecskeméti Szabó Antal iparművész már a millenniumi kiállításra tervezett (az Országos Iparművészeti Egyesület fölkérésére) „4 db. „magyar stílű", azonban mégis szalonképes széket."

78 A székeket kiállította a Kecskeméti Iparegyesület az 1901-ben rendezett nagyszabású Kecskemét-vidéki 75 SZÁNTÓ Kálmán i.m. 55. 76 dr. Lóránd Nándor szíves szóbeli közléséből tudom, hogy a „Megváltó"-hoz címzett Csorba-patika 1904-ben létesült, és a berendezése is egységes, igen színvonalas, szecessziós volt. — A „Szentlélek" patikát, Katona Zsigmondét, 1895-ben szecessziós elemeket is mutató együttessel rendezte be Zimonyi műbútorasztalos. 77 A sírkő alkotójára Gerle János építészmérnök hívta föl a figyelmem. Ezúton is köszönöm. 78 Kecskemét, 1896. április 5.