Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón

Valószínűleg az ő kezükkel azonosítható — stíluskritikai alapon — a „Szecessziós bérház" című jelöletlen építészeti terv is,

72 amely a tervezett vásárcsarnokkal együtt a vas- és vasbetonhasználatra, valamint az egységes díszítésre is jó példát szolgáltatott volna. A Lechnert követő, Kecskeméten működő építészek villákat, magánházakat is terveztek. A városban még ma is számos kerámiadíszes homlokzatú lakóház található, s közülük is kiemelkedik a Buday Dezső fasor 4. és 8. számú ház, mivel ezeken igényesebb, vakolatba mélyített motívumok is föllelhetők. Márkus Géza vagy talán még inkább: Komor és Jakab művének tekinthető Kada Elek villája, mely a vasúton túl épült föl (Szivárvány utca 1. szám).

73 Szántó Kálmán 1909-ben megjelent Kada-portréjában már megemlékezik az épületről, mégpedig így: „Kint az Öreghegyen a sűrűn ismétlődő villák között van egy, amely kívülről is elárulja gazdája egyéni életét: eredeti ősmagyar motívumokból merített architektúrájával elüt a sablonoktól. Akik jártasak a vidéken, azt mondják, ez a polgármester kertje".

74 A Kada-villa valóban elütött a korszak sablonjaitól. Egységesen szecessziós megformáltságával példát mutatott — ugyanúgy, ahogy a Városháza és Cifrapalota — a magánépítkezések terén. A vakolata hullámos kialakítású, benne majolikaszemekkel, a bejárati ajtó fölött vaskonzolos, üveges féltető, belül fakeretes ajtók, egységes stukkódíszítés a mennyezeten és színes ablakok is voltak rajta eredetileg. Az eredeti berendezéséből megmaradt s a Katona József Múzeum gyűjteményében őrzött tárgyak — két népművészeti mintákkal faragott, valószínűleg ebédlői szék és egy ízig-vérig szecessziós mintájú, Falus Elek tervezte szőnyeg a Kecskeméti Szőnyegszövőből — azt mutatják, hogy a belső kialakítása és enteriőrjének részletei egyaránt szeceszsziósak. Az épület datálásához Szántó Kálmán cikke is hozzásegített bennünket, mert aszerint mindenképpen 1909 előtti a villa, amely feltételezésünk szerint 1904—08 között épülhetett. Kada Elek portréjából azért érdemes még idéznünk, mert Szántó összefoglalja 1909-ig a legjelentősebb építészeti eredményeket és utal a közvetlenül előttük álló feladatokra is. „Azokat a nagyszabású és messzeható terveket, melyek Kada agyában megteremnek, ő el is tudja fogadtatni s keresztül tudja vinni: a gyermekmenhely, a konzervgyár, a gépgyár, a szőnyegszövő, a gyufagyár, mind városi segítséggel létesült. Egy nagyhatású festészeti és iparművészeti telepnek létesítése, egy felső72 BKML, a Mérnöki Hivatal tervei között. 73 Az épületet a második világháború után átalakították, eredeti jellegét erősen megváltoztatták. Berendezéséből magyaros konyhai székeket és egy szőnyeget őriz a Katona József Múzeum. 74 SZÁNTÓ Kálmán: Kada Elek. In: A kecskeméti országos dalos ünnep Emlék-albuma. Szerk.: Göndöcs István. Második füzet. Bp. 1909. (Kner Izidor—Gyoma kiadása) 56.