Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón

lehetséges végpontján született. S mint ilyen, magas művészi színvonalon szólal meg, s kora túldíszítettségre hajlamos törekvését nagyigényűen tárja elénk.

64 Már csak ezért is fönntartással fogadható Genthon István véleménye: „ . .. hivalkodó megjelenésével ma már nem lehet egyetérteni".

65 Merényi Ferenc csupán tényt állapít meg: „Ő építette Kecskemét város bérházát, a híres „cifraházat"-at (1902), s a kaszinó épületét ugyanott. . ,"

66 Lechner Ödön városháza után Márkus Géza olyan meghökkentő példát szolgáltatott Kecskeméten az új építészetre, amivel lehetett vitatkozni, amit lehetett — ma is lehet — nem szeretni, csak egyet nem lehetett: nem számolni vele, közönbösen tudomást sem venni róla. Kezdetben, közvetlenül elkészültük után biztosan hunyorogva fogadhatták a kecskeméti polgárok a Városházát, s főként a Cifrapalotát, lassan-lassan azonban mégiscsak megszokták és megbarátkoztak velük. Sőt! Leginkább e két épület hatására kezdett kialakulni a magánépítkezéseken, a magánházakon egy új díszítési igény s gyakorlat. Egyre gyakrabban és szélesebb körben használtak a homlokzatokon kerámiát, vakolatba mélyített-vésett inda- és virágdíszeket; a belsőkben pedig magyaros elemekből összeállított mennyezetrózsákat és szecessziós kályhákat.

67 Az új ízlés terjedéséről, a Városháza és a Cifrapalota példaadó szerepéről s hatásáról a szemtanú Lyka Károly így vallott: „Kecskemét városa székházat építtetett, még pedig helyes érzékkel modernet és magyarosat. Egyike ez a legszebb ilyfajta magyarországi épületeknek. Tetszett az embereknek: formáit, amelyek eleinte újságuk miatt különöseknek hathattak, szép lassan megszokták, azután rájöttek az új ízlés szépségeire, végre megszerették a művet. A kecskemétiek azonban nem álltak meg ennél az első stációnál. Mikor nemrégiben bérházat akart a város építtetni: ismét modern és magyaros tervet kívántak. A bérház javában épül, még pedig általános érdeklődés közepette. Előre tudjuk, hogy megszeretik ezt is és a harmadik épület, amelyet a város építtetni fog, ismét magyaros lesz. 64 Tervvázlata megjelent: Művészei, 1902. 293. — A tervtől a megépült ház csak néhány részletben tér el. A vázlaton a díszítés, a kerámiahasználat szerényebb, mint a fölépített házon. A csúcsos tető sem a vázlat szerint valósult meg, elmaradt a főhomlokzatra tervezett két kupola is. — Az épület vázlatos történetét adja SIMON Magdolna: A Cifrapalota. Forrás, 1983/9. 55 —60. 65 ENTZ—GENTHON—SZAPPANOS i.m. 156. — Genthon István nemcsak ezt az épületet „minősíti le", hanem a szecessziót általában alacsonyra értékeli. V.ö. GENTHON István: A magyar művészet a millenniumtól a Tanácsköztársaságig. In: A magyarországi művészet története. IV. kiadás, Bp. 1970. 445^—481. 66 MERÉNYI Ferenc: A magyar építészet 1867—1967. 2. kiadás, Bp. 1970. 54. 67 Egyik gyűjtésem alkalmával egy idős asszony a Bánffy utca elején arra hívta fel a figyelmemet, hogy a tőle kapott mennyezetetrózsa olyan motívumokból áll, mint amilyenek a Cifrapalotán is láthatók. Eszerint az emberek nagyon is tudták, hogy miért használnak ilyet.Ugyanis ez volt az új.