Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón

jelenésében tartózkodóan elegáns és reprezentatív. Megsejteti és valamelyest ki is fejezi a mezőváros öntudatra ébredését, ami elsősorban a városi vezetőrétegetjellemezte, de jelentkezhetett a mezővárosi polgárok körében is. Fontos kérdés, hogy közvetlenül a millennium körüli években tervezték és építették. Nemcsak egy egyszerű és funkcionálisan használható középületet, „irodaházat" akartak, hanem arra is törekedtek, hogy benne a város és a haza történelmének legfontosabb (vagy akkor annak vélt) mozzanatai is kifejezést nyerjenek. Tehát a használhatóságon, a funkción kívül az is cél volt, hogy az ott dolgozót és az épületbe betérőt egyaránt a nemzeti múlt fontos tényeire emlékeztesse. Az épület középrizalitja ormán a honalapító Árpád fejedelem szobrát helyezték el, az oromzati részben és a fölső ablakok közti mezőkben pedig a magyar történelem nagyjainak, jelentős egyéniségeinek kerámia-relief portréit; Árpád fejedelemtől Ferenc Józsefig. A történelmi arcképek homlokzatra helyezésének módját és szisztémáját — ahogy utaltunk már rá — Lechner Feszi Frigyes pesti Vigadójáról (1858—1864) vette át, illetve hasonlóan élt vele. A relief arcképek azonban nemcsak a városháza külsején, hanem a középső nagyobb és a két oldalsó, kisebb belső udvar pártázat alatti síkjaiban is körbefutnak. Több helyen megjelenik kívül és belül egyaránt az ország és Kecskemét város címere is. Az épület belsejében ezt a szándékot erősíti a közgyűlési terem képegyüttese, Székely Bertalan munkája. Létrejöttének körülményei is alátámasztják ezt. Br. Eötvös Lóránd kultuszminiszter 1894. augusztus 7-én érkezett leirata („ ... a miléniumi kiállítás sikere érdekében ... hazánk történetéből a helyi vonatkozású történelmi jeleneteknek, alakoknak szoborban, vagy festményekben való megörökítését...") kézhezvétele után nem sokkal elhatározták, hogy a díszterembe történelmi tárgyú falfestményeket fognak rendelni.Anélkül, hogy itt részletesen vizsgálnánk a mű elkészültének körülményeit,

33 egyetlen momentumot szükséges kiemelni. A műegyüttes végleges programjának kialakításában meghatározó szerepe volt magának a festőnek, Székely Bertalannak, aki a város által javasolt témákat (a „Pusztaszeri gyűlés" és a „Koronázás") gyorsan át tudta alakíttatni saját elképzelései szerint, neki megfelelőre. Levelét olvasva talán joggal tűnik úgy, hogy egy benne már korábban kialakult, „kéznél lévő" kompozíciós sémát fogadtatott el. Székely Bertalant idézve: „ ... a „Pusztaszeri gyűlés" és a „Koronázás", mint az ezer év végpontjai nekem, mint kiindulási pontok már adva voltak. A „Pusztaszeri gyűlés" nem bízván semmi alakilag markáns jelleggel, (éppen olyan, mint másféle egykori gyűlés)... helyettesítendő vol33 A műegyüttes keletkezési körülményeiről részletesen beszámol SZUNYOGHY Farkas: Székely Bertalan falfestményei a kecskeméti városházán. Magyar Művészet, 1935. 7—8. sz. (Klny is készült belőle)