Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón

na a vérszerződés által, mely szembeötlőbben jellemző és ünnepélyes lévén, inkább leend egyenértékű a vele szemben lévő koronázás ábrázolásával."

34 A Vérszerződés ikonográfiái rendszere, felépítése és kompozíciója részletekbe menően megegyezik és azonos Geiger „A hét vezér hűséget esküszik Álmosnak" című metszetképével,

35 mely időben jóval megelőzi Székely Bertalan munkáját. Geigertől vette (vehette) tehát Székely a kép sémáját, csak a szerepeltetett alakokat kellett másképp felöltöztetnie és jellemeznie. Székely Bertalan természetesen át tudta lényegíteni annyira az alakokat, hogy a művét saját, önálló alkotásának ismerjük el; itt csak a kompozíció kölcsönzött, az nem mondható eredetinek. A másik nagyméretű műnél, a Koronázás jeleneténél még egyértelműbb az átvétel. Ezt Székely a Koronázási Emlékkönyvből kölcsönözte.

36 Természetesen ez esetben sem szolgai másolatot készített Kollarz Ferenc rajzáról, de a vele való rokonsága nagymértékű. A program szerint a nemzet ezeréves történetét fontos csomópontjain megragadva és folyamatát is megsejtetve kellett Székelynek megörökítenie. A két végpontot, a közgyűlési terem falán egymásnak szembenéző két nagy kompozíciót történelmünk nagyjainak megjelenítésével igyekezett áthidalni és összekötni.Legjobb királyaink és uralkodóink egészalakos portréinál természetesebb és törvényszerűbb az ismert, róluk fönnmaradt művekhez és ikonográfiái típusokhoz való ragaszkodás és közeliség, mivel e művek fontos kritériuma volt a fölismerhetőség. A képegyüttes ennek ellenére is magán viseli a millennium éveinek császárt dicsőítő és megalkuvásokkal terhes történelemszemléletét. Az eklektikus és differenciálni különösen a közelmúlt eseményeiben nem tudó, a lényegtelent lényegessé és fontossá emelő „múltismeret" szerepelteti itt a Vérszerződés egyenrangú párjaként Ferenc József megkoronázásának jelenetét. Az uralkodó domború képmása a homlokzaton is megjelenik. Ez az egyenrangúsító szemlélet a leginkább korhoz kötött része az épület programjának, igaz, hogy árulkodóan „ki is fejezi korát" s annak eklektikus történetszemléletét. Az architektúrából kihangzó új építészeti szellem egészében azonban előremutató, hiszen a magyar, a nemzeti építészet szempontjából is figyelemre 34 SZUNYOGHY Farkas i.m. 5. 35 V.ö. Vasárnapi Újság, 1857. 316. — Peter Johann Nepomuk Geiger magyar történelmi tárgyú illusztrációi ismertek voltak nálunk a 19. század 40-es éveitől. 1842—44-ben és 1862-ben albumban is megjelentek Pesten. Geiger Jókai magyar történelméhez is készített illusztrációkat. Valószínűleg a kérdéses metszet is ezek közül való, s talán a közlését is Jókai szorgalmazhatta, aki dolgozott ezidőtt a lapnak. 36 V.ö. FALK Miksa—DUX Adolf: Koronázási Emlékkönyv, 1867, június 8. Deutsch testvérerk kiadása, Pesten, É.n. VIII. tábla: Ferenc József koronázási jelenete, 1867. június 8. Mátyás templom. Természet után rajzolta: Kollarz Ferenc. Metszette: Rusz K.(ároly) Pesten. 224 X 365 mm.