Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón

vid angolországi utazás behatása alatt keletkezett a kecskeméti városháza, melynél ugyanazon átmeneti és berendezési alapelvek — melyek előző két épületnél már vezettek — még fokozottabb mértékben jutottak érvényre."

29 Vámos Ferenc, Lechner első monográfusa 1927-ben így foglalja össze a kecskeméti városháza építészeti jelentőségét Lechner életművén belül: „A francia reneszánsz építészeti formáinak a népművészettel való összekapcsolását Lechner tulajdonképpen a kecskeméti városházán kezdte meg (1891— 93.). E munkája során egyrészt visszafejlődött, másrészt előrehaladt. Feladata nehéz volt. Homlokzatalakítása ugyan egyezett az Andrássy úti (Andrássy u. 25. sz.; 1883., ma: Népköztársaság útja, Bp.) palotáéval, mégis ennek francia reneszánsz izzása helyébe itt mintha valamilyen hűvösség lépett volna. Lechner akkor túlságosan, szinte egyéniségének kikapcsolásáig, a középkor felé fordult. Talán, mert a népművészethez jobban illőnek találta a középkort? Nem valószínű. A kecskeméti városháza a mesteri rangra emelkedő Lechnernek egyénisége megismerése céljából végzett, felderítő szolgálata közben született. Rajta Lechner és a középkor viszonya nyilvánul meg, egyéniségének kifejlése előtti állapotban. Elvileg csaknem ugyanazt a fokot képviseli, mint a szegedi városház<— a barokkal szemben. Formaművészet, mely még csak a történeti formák és arányok bensőségesen átérzett tiszteletében fogantatott."

30 Elsősorban az épületkerámia újszerű használata miatt van különös jelentősége az épületnek Lechner munkái sorában. A középrizalit kerámián a kalotaszegi kályhacsempék motívumaira emlékeztető, cserépből kibomló, szimmetrikusan elrendezett virágegyütteseket alkalmaz egyelőre mértéktartóan és ízlésesen. Már a kortársak fölismerték, hogy itt, legalábbis a díszítésben valami új, olyan új születettt, amely a további fejlődésnek első lépcsőfoka lehet. Az épület „ . . . díszítményeiben dúsan meg van rakva magyar motívumokkal, melyek tulajdonképpen átmenetet jelölnek, s mutatják, hogy milyen szellemben fejlődhetik a magyar építészeti stíl."

31 Lechner itt nemcsak az eklektikában alkalmazott színtelen gipsz-ékítményeket cserélte föl jobb, időtállóbb anyagra, hanem arra is példát szolgáltatott (ha még nem is a legmeggyőzőbbet), hogy ez az új eszköz új funkciót is tud hordozni. Ehhez építészeti szemléletváltozásra is szükség volt, hiszen az eklektika monokromitásával ellentétes ez a díszítésbeli törekvés. Lechner az épületnél — nem csak a külsőn, a belsőben is — következetesen törekedett a polikrómia, a sokszínűség megvalósítására. A kecskeméti városházán — lévén a színes kerámiahasz29 A Ház, 1911, 3^1. sz. 30 VÁMOS Ferenc: Lechner Ödön II. Bp. 1927. 14—15. 31 Vasárnapi Újság, 1898. január 2.