Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón

kedő értékét is mutatja. Ezt az épület helykíválasztásában fontos forgalmi és kereskedelmi szemléletet testesíti meg a kétemeletes Nagytakarék (ma is banképület), tervezője Pártos Gyula (1876). A neoreneszánsz stílusú, középés oldalrizalitokkal ellátott épületet a telek szűkössége miatt úgy helyezték el, hogy főhomlokzatával ugyan a főtérre fordul, de a hátoldalával „hozzáragad" az Ybl Miklós tervezte (1862—1863) evangélikus templomhoz. Az 1880-as és 1890-es években megélénkült az egyházak építőtevékenysége is. Nemcsak a korábban megépített templomaikat és parókiális épületeiket tataroztatják gondosan a század vége felé, hanem újabb és újabb épületeket emelnek a saját „funduson", a saját területükön. Ezidőtt épülnek föl az egyházak mellé, mögé vagy közvetlen közelébe a bazárépületek. Ilyen bazárépületek veszik közre a református templomot, voltak a Barátok temploma és a református templom között, a görögkeleti templom mellet ugyanúgy, mint a két zsinagóga körül. Az egyházak számára jelentős és rendszeres hasznot, esetenként tekintélyes évi jövedelmet hoztak a kis bolthelyiségekből álló bazárok. Kis mértékben maguk is használták, nagyrészt viszont bérbeadták, s a befolyt összegeket hasznosították. Ma is van olyan egyházi tulajdonú épület a városban, melyet jelentős bérleti díj fejében használnak különféle vállalatok üzleti vagy irodai célokra. A bazárok fölépítése és fönntartása javította az egyházak gazdasági helyzetét, és egyúttal nagymértékben hozzájárult a város kereskedelmi és bolthálózatának a kialakulásához, fejlődéséhez. A város építőtevékenységének lassú, de biztos dinamizálódását mutatja az is, hogy a 70-es évektől kezdődően több városi laktanya is fölépült. 1894-ben a régi lovassági laktanyára emeletet húztak, és jelentős mértékben kibővítették. Az Izsáki úton 1874-ben lovassági, 1891—92-ben két gyalogsági laktanyát, 1897-ben pedig Csapatkórházat emeltek.

13 Az 1890-es évek legelejétől már a magánépítkezések terén is fokozott építészeti tevékenység figyelhető meg. Azonban nem minden esetben kell új épületekkel számolnunk, hiszen gyakran átalakítások és emeletráépítések adnak új formákat. Az ilyen épületek nagy részének az alaprajz és sok esetben a földszinti terek boltozása marad a régebbi, gyakran 18. századi. Az épülethomlokzatok — akár fölújított vagy teljesen új épületnél — kiképzése azonban már az eklektika elterjedt gyakorlatának és a megrendelők, az építtető háztulajdonosok igényeinek felelnek meg. Számos ilyen eklektikus épület található a mai kecskeméti városképben is, főként a centrumban, illetve az abból sugarasan szétágazó utcákban (pl. a Nagykőrösi utcában és a Batthyány utca szanálásoktól megkímélt legelején). Ezek a viszonylag nagy mennyiségben megmaradt, általában azonos szélességű telkeken, zárt sorban felépí13 V.ö. ENTZ-GENTHON-SZAPPANOS i.m. 63-65.