Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón

tett házak egységes utcaképet is alkotnak. Még akkor is tudnak egyöntetű, határozott karaktert sugallni a zárt sorú utcák, ha az épületek magassága elütő, ha földszintesek sorába esetleg emeletes ház is került, ha zömmel magastetős házsorban lapostetős épület is található. Az eklektikus épületek homlokzatdíszei a sokszorosított (préselt), változatos kialakítású vakolatdíszek. Színük — még napjainkig is — szürke, legföljebb sárga. Ritkán előfordul, hogy egyes homlokzatok kitüntetett pontjain megjelenik a fehér. Mintha az építők egy különös forma- és eszköztárból válogattak volna mindegyik épülethez, ugyanis nagyon sok házon azonos gipsz- stukkó- és cserépdíszeket alkalmaztak. Építőik, tervezőik valószínűleg helyi építőmesterek — s nem építőművészek — lehettek, akik inkább törekedtek a már álló épületekhez való hasonlóságra, az egyöntetűségre, mintsem arra, hogy házaiknak valamilyen sajátos és egyedi vonásokat kölcsönözzenek. A homlokzatok gondos díszítése — néha túldíszítése — ellenére is szinte egyformákká, jellegzetes karakterisztikumokkal nem, vagy alig rendelkező tömeggé váltak az eklektikus lakóházak. Van közöttük azonban olyan is, amely éppen a díszítésével, annak formáival és elhelyezésével hívja föl magára a figyelmet. Ilyen például a Batthyány u. 9. számú ház, amely mai formáját szintén emeletráépítéssel nyerte el. A homlokzatán alkalmazott ablakkeretelés formái a Városházáról származnak. A kapubejáró átkötő gerendáján tulipánok között a királyi koronát találjunk — természetesen gipszből. Mindez részben a Lechnernél alkalmazott díszítő formák átvételéről ugyanúgy tanúskodik, mint az eklektika továbbéléséről, az új stílus, a szecesszió melletti létezéséről, az újba való belenövésről. Egyébként az említett részlet — a királyi korona díszítőmotívumként való alkalmazása — lehetővé teszi az épület felújításának-átépítésének pontos datálását (közvetlenül 1896 után tehető.) (Az épületeket az utóbbi években lebontották.) A város főterén (vagy annak peremein) elfoglalt centrális helyzete miatt különösen fontos az eklektika helyi emlékei közül a katolikus egyház első bérháza,

14 az ugyancsak eklektikus színház,

15 amelyet a millennium évében avattak föl és a Törvényháza. A színház (épült 1895—96-ban, tervezték Ferdinand Fellner és Hermann Helmer osztrák építészek) és a Rákóczi úton megépített Városi Mozi (1905 körül épült, neonklasszicizáló) egyértelműen közösségi, kulturális célokat szolgál a mai napig is. Megépítésük nemcsak a fölhalmozódott kulturális igények kielégítését tette lehetővé, hanem megte14 A második világháborúban bombatalálat érte, és a felszabadulás után a kiégett épület alapfalain építették föl a mostani jellegtelen házat, amit a Városi Rendőrkapitányság használ. 15 A kecskeméti Katona József Színház F. Fellner és H. Helmer német-osztrák színházépítők tervei alapján épült föl. Nagyon közeli rokona a szintén Fellner és Helmer tervezte, néhány évvel korábbi budapesti Vígszínháznak.