Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón

városba 11 tized volt és még a két világháború között is használták ezt a területbeosztást) épített földszintes házak tengernyi tömege vette közre a nagyobb tömbű, magas tornyú templomokat. A lakóházak zöme (sövény vagy deszkapalánkokkal egymástól elválasztva) főleg deszkaoromzatos, nyeregtetős kiképzésű, zsúppal vagy náddal fedett volt. A település városias jellegét a 19. század első felében elsősorban a tekintélyes nagyságú templomok és a közéjük sorjázó városi és egyházi épületek adták meg (városháza, laktanya, iskolák). A város ezt a Katona József korából, a 19. század első harmadából magával hozott nagyfalu-jellegét igyekezett levetkőzni a század második felétől folyamatosan, gazdasági megerősödésével szinkronban. A városiasodás azonban nem ment egyik napról a másikra. Először is a középkori sajátságokat is hordozó régi, belső városmagot ki kellett szabadítani az 5 főkapus, árokrendszerrel és sövénykerítéssel közrefogott szoros gyűrűből. A városvezetés kellő körültekintéssel és előrelátással, tervszerű alapossággal kezdett hozzá a településfejlesztés nagy munkájához. Már az indulásnál szükségesnek látszott egy olyan átfogó városrendezési terv kidolgozása, mely kötelező érvénnyel bírt volna az egész város területére. Ezt a nagy munkát egy jelentős és széleskörű városfelmérés alapozta meg és tette lehetővé is egyben. A város hosszú távú, egységes koncepció szerinti fejlesztése és különösen a magánépítkezéseknél jelentkező telekszétaprózódások megakadályozása, az építkezések egységes szempontok szerinti ellenőrzése, valamint a jogi és műszaki előírások érvényesítése érdekében 1881-ben a város „építkezési szabályrendeletet" ad ki. Ez lett a fejlődő város építkezéseinek „zsinórmértéke" évtizedeken át.

11 Legelőször a központi városmag rendezéséhez láttak hozzá, és ezzel párhuzamosan megkezdődhettek a város régi védelmi gyűrűjén (ez nagyjából egybeesik a mai körutak nyomvonalával) kívüli építkezések is. Lebontották a jelenlegi Szabadság tér helyén álló két épülettömböt és a Széchenyi tér ill. a mostani Aranyhomok Szálloda területén volt ún. Kozma négyszöget. A régi árokvonalon kívül eső Mária város betelepítése után elkezdődött a városmagtól északra fekvő terület benépesítése. Ebben a városrészben az Országos Tanítói Árvaház (1898—1899) fölépítése után indulhatott meg a magánépítkezés, amihez — ha addig beépítetlen telken történt — 32 évi házadómentességet adott a város.

12 Az 1870-es évektől találkozunk először a vertikális beépítéssel a város belterületén, ami egyúttal a város központi, centrális fekvésű telkeinek emel11 ENTZ-GENTHON-SZAPPANOS i. m. 63. 12 V.ö. ENTZ-GENTHON-SZAPPANOS i.m. 60—63.