Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

ITTZÉS Mihály: Adatok Kecskemét zenetörténetéhez

2. A' Csapiamét körül fogják Ha van Lyánya tapogatják Tánczol, dalol, vigad,akar Hazud ha valamit akar. [...] A városnak talán leghíresebb-hirhedtebb mulatóhelye a CZIMBALMOS CSda (Csárda) volt. 1770—71-ben már említik a gazdasági iratok a bor elszámolásával kapcsolatban.

120 Jó fél évszázaddal később egy kollégiumi fegyelmi tárgyalás során jegyezték fel e kocsma nevét. 1826. április 5-én „Kis Jósef Alumnus Poéta vádoltatik azzal [... ] 2

szor Hogy Április 1 ső napján Hertzeg Sámuel nevü benn lakos Poéta társával a' Czimbalmos Kotsmába ment, hol serezett, borozott, a' Kurvákkal tánczolt, 's mulatozott, pénzit vesztegette, és estveli 8. órakor jött haza az Oskolába, a' mikorra már annyira meg részegedett, hogy hányt is."

121 A diákok mulatságai, kicsapongásai úgy látszik többször okoztak gondot az iskolai elöljáróságnak, mert ,,A' Kecskeméti Reformatum Cellegium Törvényei [. . . ] 1839-dik Octoberben" külön pontokban foglakoztak e kérdésekkel. A „7

,k Törvény" előírja, hogy „A' város minden lakosi iránt illő emberséget tartoznak a' tanulók mutatni, mind szóval, mind maguk viseletével. Ennek csöndességét, lakosinak nyugalmát, általánfogva a' közbátorságot és rendet sem lármájokkal, és csoportként való ögyelgésükkel, sem égő pipákkal való járásukkal [a sok, nádfedeles kicsi ház ugyanis nagyon tűzveszélyes volt!], sem éjtszakai muzsikával meg ne háborítsák, a' körülményekhez mérendő arestom, vagy elküldetés, és szüléiknek e' felőli tudósítása büntetése alatt," A 12.§ azt is kimondja, hogy csak szülői felügyelettel, külön engedéllyel mehetnek bálba, ahol három óráig maradhatnak.

122 Az éjszakai muzsikákon, szerenádokon bizonyára a diákok maguk zenéltek. A kocsmában a zenészek nyilván cigányok voltak. Vahoték nevezetes könyvükben említik is közkedvelt működésüket. A gazdasági iratok azonban már a XVIII. századból megőrizték néhány cigány nevét. Egyértelmű megjelölés híjján persze csak gyaníthatjuk, hogy ezek zenészek voltak, s nem valami más mesterséget folytatók. A tartozásokról szóló feljegyzésekben Kurucz 120 BKmL. Gazdasági iratok, VII. 1733—1778. — Feltételezhető, hogy a Czimbalmos csárda abban a ma is meglévő Cimbalmos utcában volt, mely a Bethlen körutat és a Kada Elek utcát köti össze a Budai kapu közelében. 121 Réf. Kt. D. 3. Jegyzőkönyv. 21. o. 45. pont. 122 Ref. Kt.—Ref. Coll Törvényei az A. 6. Jegyzőkönyvben