Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

ITTZÉS Mihály: Adatok Kecskemét zenetörténetéhez

czigán, Rádó, Miklós czigán nevével találkozhatunk. Valószínűleg 1753-ban adott hitelt, kölcsönt a vendégfogadó bérlője, Joanne Paumgartner ugyancsak Kurucz-nak, aztán Mellok és Bundar Zingarusnak.

123 1782. március 2-án Machina (Macsina?) András feljegyezte, hogy „Vannak adós embereim [.. . ] Első Miki Czigán, 10. Ft, Zsiga Czigán tartozik 1 Ft 93 den."

124 A foglalkozásszerű, de főként az „amatőr", népzenei jellegű muzsikálásnak talán csak igen mellékes, de feljegyzésre mégis érdemes apró adatait jelentik a különböző nevek. A dokumentumok nagy részében szinte kizárólag magyar nevek szerepelnek, s ha nem, akkor többnyire máshonnan beköltözőitekről van szó. A magyar nevek között a XVII. század végén, a XVIII. század elején nagyon kevés a „zenész név". Később azonban a zsellérek, pásztorok, gazdálkodó és iparos polgárok soraiban is gyakrabban találkozunk zenére utaló családnevekkel. A leggyakoribbak a Dudás, Dobos, Dallos nevek, főként 1750 tájától. Találkozunk azonban S[ellér] Czimbalmos Jánossal (1770—71), és a Sipos névvel is. Hogy mennyre nem túlzás e nevekben a korabeli népi és népies zenélés nyomait látni, azt néhány ragadványnév példája is mutatja. 1753-ban a nyilván gyakori Kovács családnév egyik viselőjét így különböztették meg: Hegedűs Kovács Fer[enc].

125 A borbély céh egyik tagjának Borbély Andrásnak fegyelmi ügyével kapcsolatban egy valószínűleg 1727-ből származó jegyzőkönyvben olvashatjuk Sipos B[orbély] Péter nevét.

126 A legrégibb fellelt zenére utaló családnév egyébként a Hegedűs, melyhez különösen a János keresztnevet szerették kapcsolni. 1685-ben egy „biztosító" vagyis kezes levél örökítette meg az egyik városi tanácsnok neveként: „Kecskeméten lakozó [... ] Hegedűs János [. . . ] kezünk kereszt vonjásunkal megh erősétvén."

127 A református eklézsia 1772—77 között működött második prédikátoráról Tormássy (Tormási) Jánosról írták, hogy „mivel a zenéhez is értettek Hegedűsnek is nevezték őket". A család még 1633-ban kapott nemesi rangot, s családnevüket valószínűleg onnan kapták, hogy a Tolna megyei Tormásról jöttek a nehéz időkben Kecskemétre.

128 A hegedű használatára azonban nemcsak a ragadványnevekből, családnevekből következtethetünk. Ha nem lett volna népszerű e hangszer a Kiskunságban, aligha tartottak volna portékáik között egyet is a görög kereskedők. 1763. november 18-án Hagymási János pénztáros („Cassae Perceptor") jegy123 BKmL. Gazdasági iratok, VII. 1733—1778. 124 BKmL. Végrendeletek, I. 125 BKmL. Levelek, 1675—1727. 126 BKmL. Gazdasági iratok, VII. 1733—1778. 127 HORNYIK, III. 339. o. 39. levél. 128 SZAPPANOS: id. mű. 28. o. és Nagy: Helikon, 101. o.