Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

ITTZÉS Mihály: Adatok Kecskemét zenetörténetéhez

A Rákóczi szabadságharc éveit idézi az a hadélelmezési kötelezettség szabályzat, amelyet a fejedelem megbízásából „Joannis Pápai secretar" írt alá és küldött Miskolc-mezővárosból 1704. február 15-én. A szabályzat többek között a katonazenészek rangjuknak megfelelő ellátásáról is gondoskodik: „Síposnak v. Trombitásnak — személy 1 1/2, ló 1 1/2, Font hús 3 ill. 90, Liszt 1 köböl, 1 magyar Ft."

101 A Rákóczi szabadságharc bukása után a császári katonák elszállásolásáról, ellátásáról kellett gondoskodnia a kecskeméti gazdáknak, polgároknak. Ezek között is akad trombitás vagy dobos. Muraközi Sámuel nótárius, pesti megyei küldött írta id. Kalocsa István főbírónak 1727. október 23-án a katonai elszállásolással kapcsolatban, hogy „Ha a tts [tekintetes] Tanács Dispositiot tenne a Stabilis Tisztek Quartellyás iránt, kiknekis 40. equilis, de semi oralis Portiojok nem fog assignaltatni, nevezetessen pedig Qurately Mesternek leszen 4. equilisse, Auditor és Secretariusnak 5. [. . .] Dobosnak 2., Prosornak 3."

102 Egy évszázaddal később, a napóleoni háborúk után Kecskemét igazán jelentős katonai állomáshely lehetett. A katonazenészek, a zenekarok a városi ünnepségekhez, a polgári szórakozásokhoz is hozzájárultak. A katonazenészeket ismerték a város lakói, az iskolák diákjai, annak ellenére, hogy messziről idevetődött, jobbára tán idegen ajkú, cseh, morva, osztrák emberek voltak. 1823-ban még a piaristák História Domusában is megemlítették egy szomorú véget ért katona esetét: a Lotharingiai ezred egyik katonáját, aki kiváló harsonás („tubicines excellens") volt, „sok bűne miatt felakasztották, s így halála épp oly csúnya lőn, mint élete volt".

103 Tíz évvel későbbről ugyancsak — ha kisebb bonyodalmakkal kapcsolatban is — fegyelmi tárgyalások révén kapunk hírt a kecskeméten működő katonazenészekről. A református kollégium fegyelmi jegyzőkönyei két ízben is foglalkoztak diákjaik kihágásai kapcsán a katonai zenekar tagjaival. Egyúttal azt is megtudhatjuk közvetve, hogy a kollégium diákjai között voltak olyanok, akik muzsikáltak, valamilyen hangszeren játszottak, s talán éppen az ó (akkor új) — kollégiumban lévő zeneiskolában gyarapították tudásukat. Az első fegyelmi ügy 1833. január 25-én 116. pont alatt bejegyezve áll a kollégium Jegyző Könyvében: „Losontzi László a' Tanulok Seniora panaszt tett az eránt, hogy Hangyás Imre tanuló az ő kótáit el lopta, 's azokat egy Katona Muzsikusnak elajándékozván, Losontzi a' kótáknak némely 101 BKmL. Jelzete: 54. (A Katona J. Múzeum Rákóczi és a kuruckor című kiállításán, 1976. március) 102 BKmL. Levelek, 1675—1727. 17. köteg. 103 História Domus, 1714-től. 225. o.