Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

ITTZÉS Mihály: Adatok Kecskemét zenetörténetéhez

tosan énekeltessenek; ezért köteles az [iskolás] fiúkat a karénekek dallamára megtanitani, különös javukat szolgálván." A református szokásokhoz hasonlóan itt is előírták a 23. pontban, hogy „a rektor és orgonista kántor helyettesítse a lelkipásztort a város olyan falvaiban, ahol legalább kisiskola [schola vernacula = anyanyelvi iskola] van". Ezért a megfelelő tisztelet és engedelmesség illeti meg őket.

96 Az evangélikus iskolában is elsősorban a vallásos énekeket tanították az énekórák keretében. A korabeli tanítási módszerek megismerése szempontjából is érdekes dokumentum Mocskonyi József 1844. augusztus 6-án kelt iskolafelügyelői körlevele. A „II. Tanítás módja a tanítandó tanulmányoknak" című részben a második helyen áll az „Éneklés tanitásá"-ról szóló fejezet: „Az éneklésben miképp gyakoroltassanak a' gyerekek? Az éneklés tanítása történjék kétszer egy héten t.i. szerdán és szombati napon. — Először maga énekli el a tanitó a' gyermek előtt a' megtanulandó éneknek egyik versét; továbbá egyes tanítványok a' tanítóval próbálják, azután több tanítványok együtt. 'S végre a' tanítványok egyenként és változtatva a' mondott rendit, énekeljenek." Egy másik pont a magyarországi evangélikus egyház háromféle nyelvi tagozódására utal. Anyanyelvű éneklésen a nem magyar ajkúak számára nyilván a németet és szlovákot értették a rendelkezés fogalmazói. Itt már a szűkös, de célszerű vallásos énekrepertoárra is utalnak. így szól az útmutatás: „Anyanyelvű s magyar éneklés. E' részben a' nevendékek azon énekekbe avatassanak be a' mellyek egyházaikban leginkább szokottak és a' magyar énekes könyvek közt legajálhatóbb a' Győri énekeskönyv. Felette hasznos, ha legalább két éneket egy reggelit és egy estelit jól könyv nélkül tudnak a' nevendékek t. i. nagyobb korukban a' mezőn is elénekelhessék."

97 A lutheránus gyülekezet és iskola zenei szokásairól csak e néhány adat tájékoztat minket másfélszáz évvel ezelőtti korból. Becsességüket azonban aligha lehet kétségbe vonni, mert nemcsak a kecskeméti személyekről, szokásokról tájékoztatják a kései utódokat, hanem egy szélesebb körben általános tanítási szemléletről, bár nem túl igényes oktatási eljárásról — a hallás utáni daltanításról — és az éneklés nevelő hatásáról vallott nézetekről adnak hírt. Magasabb iskolája nem lévén Kecskeméten a későn létrejött evangélikus gyülekezetnek, érthető, hogy fejlettebb zenei élet nem is alakulhatott ki náluk. 96 Evang. Jegyzőkönyv. 1819. okt. 18. Latin nyelven. 6—11. o. 97 Uo. 51. és 54—55. o.