Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

ITTZÉS Mihály: Adatok Kecskemét zenetörténetéhez

Nem emlékeztünk még meg a kifejezetten templomi vagy egyéb szertartásokhoz kapcsolódó zenei eseményekről. Eltérően például a református szokásoktól a piaristák esetében nem nagyon találunk adatot a temetési éneklésről. Hogy volt olykor erre is példa, azt egy régi, még 1721-ben kelt végrendelet mutatja. Horváth Istvánné testamentuma szerint „ezen juhokkal páter piharista [sic!] uraimek ket ellőt mise szolgálater, ugan az deákok kijüveteleert kettőt."

91 1788-ban, amikor a város különböző templomaiban folyó misék rendjét megszabták, a piaristákra nézve leszögezték, hogy „Hétköznap — kivéve a temetést és a konventualét, amelyekre nézve a kórus rendtartása érvényes — nem lehet énekelni a misét."

92 Feltételezhetjük, hogy a múlt század eleji fellendülés valóban kedvezett a templomi szertartások zenei színvonalának is. A források sajnos arról hallgatnak, hogy a gyakorlatban mit jelentett a musica figurata gyakorlatának felelevenítése, miféle művek jelentek meg az országos vagy európai repertoárból, vagy csak továbbra is gregorián és anyanyelvű egyházi népének hangzott fel? A kórus bizonyára alkalmas volt viszonylag nagyobb feladatok ellátására is. Az 1820-ban elhunyt, buzgó jótékonyságáról ismert polgár, Czollner Mihály halálának második évfordulóján, 1822. február 1-én például feljegyezték, hogy „a rektor atya ünnepélyesen requiemet énekelt, kóruszenével (Choro Musico)"

93 A kecskeméti katolikus templomok és iskolák zenei szokásai látnivaló, hogy részint az évszázados hagyományokhoz igazodtak, részint pedig a nálunk korszerűnek számító, részben iskolai-világi jellegű divatot követték. Az áttekintésünkben bemutatott mintegy két évszázadnyi időben a zenei élet virágzó szakaszai és aszályos esztendői követték egymást. Kiemelkedő szerepet, főként a XIX. század első negyedében, harmadában a piarista iskola zenei szokásai játszottak a város életében. Néhány adat arra mutat, hogy legalább alkalomszerűen kapcsolatuk volt a felvidéki, sok szempontból fejlettebb, európaibb kultúrájú rendházakkal, a rend zenei centrumaival. A piarista rendház és iskola zenei működése nélkül Kecskemét kulturális életének múltja sokkal szegényebb lenne. Nagy kár, hogy itt sem maradtak fenn kézzel írott vagy nyomtatott kották. így a múltat csak sokat sejtető adatokban tárhatjuk fel, ismerhetjük meg, de hangzó életre nem tudjuk támasztani. 91 BKmL. Végrendeletek, I. 92 Piarista H. D., 1758—1804. 322. o. „3° Diebus Ferialis, demptis Exequiis, et Conventualibus, ubi viget chori Disciplina, nulla Missa cantari possit." 93 História Domus 1714-től. 221. o. „Ornatus huius primus usus factus, dum idem R. P. Rector, die defuncti D. Michaelis Zolner, Benefactoris Nostri, Anniversario, solenne, Choro Musico, pro eius anima requiem decanteret. " — Czollner Mihály nevét ma is utca és tér viseli Kecskeméten. Az utóbbin áll a felesége által alapított Erzsébet templom.