Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

ITTZÉS Mihály: Adatok Kecskemét zenetörténetéhez

kimentek a mezőre a vetéseket megáldani. „A könyörgés 1. napján vagyis hétfőn a körmenet a plébániáról megy a ferencesekhez, ahol a magyarul énekelt Minden Szentek Litániája után a mi pátereink egyike kimegy és elolvassa a Sacrumot [misézik] a főoltárnál, amely alatt énekel és orgonál a városi kántor (Cantat, pulsatque Orgánum Cantor Oppidi)". A karácsony éjszakai zsolozsmáról így rendelkeztek: „Ha van a kolostorban Antiphonale, akkor antiphonákat énekel a kórus orgona nélkül gregorián énekléssel, [...] és az első három éjszakai zsoltárt éneklik orgonával, amelyekkel nem szabad sietni", hogy a szertartásvezető elolvashassa az egész rendelt szöveget, elvégezhesse feladatát. A gregorián choralist helyettesítette szükség esetén „valamilyen kegyes magyar ének." %>~*Jk po9 *J&JL**Q C**l<y*fc0 IC< yh«fc> C<M**nl Ј^ЛллЛпл Cinét <X%mrm ^wu<V««. Juc A rituálé fennmaradt részei szerint a magyar népénekek közül általában a „Jöj el Sz Lelek Ur Isten" és a „Szűz Maria e világra nékünk" kezdetűek hangzottak el. Karácsonykor a gyülekezet az évszázados hagyományú, népszerű „Csordapásztorok"-ra is rázendített („in Choro Cantillenea Csorda Pásztorok").

66 Ez a néhány, szinte ötletszerűen kiragadott részlet is mutatja, hogy a katolikus szertartások hagyományos, zenében gazdag rendje virágzott a XVIII. századi kecskeméti templomokban. Megerősíti ezt a híradást a piarista rendház krónikásának egy 1788-ban kelt feljegyzése. Jó lenne tudni, hogy az énekkarban, az orgonajátékban és egyéb hangszeres praxisban milyen letéteket, műveket alkalmaztak. Erről sajnos nem szól a szűkszavú forrás. „A 66 Uo. In nomine Dni Amen. Quandoquidem ablata a Fratribus nostris Administratione Parochiae Ketskemethiensis [... ] Jelzet: B. 14/f.