Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

ITTZÉS Mihály: Adatok Kecskemét zenetörténetéhez

ferences atyáknál vasár- és ünnepnapon egész évben: 1/2 9

a Konventüalis mise orgonával, kórussal vagy hangszeres zenével [.. .]" Hétköznap 9 órakor csak orgonával tartottak misét. „Délután a ferences atyáknál, nemkülönben a piarista atyáknál [...] minden nap tartanak vesperát kórussal, hétköznap 2 órakor, vasár- és ünnepnap pedig orgonával is, 1/2 4-kor." A karácsonyi istentiszteletről ezt írták: „[. ..] Urunk születése napján éjfélkor engedélyeztetik a ferences atyáknál a miséhez orgona, jászlat azonban nem állítanak fel."

67 A ferencrendiek zenéjének háttérbe szorulását a későbbiek folyamán egyrészt a városi plébánia, az 1805-ben felavatott Nagytemplom működése, másrészt a piarista iskola és templom intenzívebb zenei élete okozta. A Nagytemplomban folyó zenés szertartásokról azonban semmi hírünk nincs, mivel a plébánia história dómusai a legutóbbi háború alatt mind megsemmisültek. A kegyes tanítórend rendházában és iskolájában azonban biztosan tudjuk, hogy legalább időszakosan élénk, olykor az egyszerű egyházi szokásokat messze meghaladó zenei élet volt. A kegyesrendiek 1714-ben telepedtek meg Kecskeméten a verseiről is ismert Habsburg-barát országbíró, gróf Koháry István alapítványa segítségével.

68 Először csak rendházat építettek, majd az 1730-as években, Demka Sándor házfőnök idejében felépült a templom is. Koháry a zenei tevékenységet csak egy énekes gyászmisére tett alapítvánnyal serkentette. 1740 tájáról azonban már gazdag zenei praxis nyomai találhatók. Az első adatok szomorú, sőt tragikus eseménnyel kapcsolatosak. 1739—40-ben az utolsó pestisjárvány tizedelte meg a város lakosságát. A piarista rendház akkori História Domusa a kántort az 1739-ben elhunytak egyik eltemetőjeként említi. A pestis miatt a rektor atya a fertőzött ruhákkal együtt könyveket (s talán kottákat is?) elégettetett.

69 A nagy járvány elmúltával azután hamar fellendült a rendház és gimnázium zenei élete is. 1742-ben már feljegyezhették, hogy „a karzat felépült tavasz elején a torony alatt, a fornexnél". így megvolt a hely a kórus és az orgona, illetve a hangszeres együttes számára a templomban. A muzsikusok számára hangszerekről és kottákról is gondoskodtak, amelyeknek ma azonban már semmi nyomuk sincsen. így szól a feljegyzés: „Az alábbi hangszerek szereztettek be: 4 tuba, két lituus, fagott, 3 fides." (A tuba itt bizonyára harsonát 67 A kecskeméti piarista rend/ház története, 1758—1801. S P KETS HISTÓRIA DOMUS. 325. o. 68 História Domus, 1714-től. Az alapító oklevél másolata a kötet elején. Eredetije a budapesti piarista levéltárban. 69 Uo. 57. o. „[... ] et organista nostro tumbae imposuit. [...][...] Tempore pestis plures ex cubiculis libri Bibliothecae [...]"