Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

ITTZÉS Mihály: Adatok Kecskemét zenetörténetéhez

gában".

46 1823-ban pedig „Sexta Tanitó Neiter Imre [.. .] Gyulára Orgonistának el is vitetett [.. .]"

47 A következő év, 1824., március 1-én „Török János Veteranus Orator a' D.[Duna] Pataji Supplens Kantorságot [...] elfogadván ezen hivatalban az Oskolai Szék által megerősíttetek."

48 A század közepéig a reformkor lendülete a kecskeméti református iskola zenei életére is jótékony hatással volt. Egy 1844. november 21-én kelt feljegyzés a zenei írás-olvasás tanulására, tanítására utal: „Jelentvén Igazgató Oktató Ur, hogy Éneklés Tanulás végett egyfelől veres vonalakkal ellátott Táblák kívántatnak minden Iskolákba. — Határozat: Ezeknek elkészíttetése Iskolai pénztárnok Tormássy Lajos Úrra bizatik."

49 A kollégium 1830-ban emelt új, nagy épülete a zenei élet fejlődésének is kedvezett. Erről tudósít Szokolay Hártó János verses várostörténetéhez fűzött jegyzeteiben Tomori Szabó Sándor kollégiumi tanár, amikor azt írja, hogy „van az épületben egy jókora Imaház (oratórium), kisded orgonával, [. . .] van zene iskola, [. . .] éneklőkar 's a't."

50 A kántus az 1848-as forradalmi eseményekhez kapcsolódó ünnepélyes eseményekből is kivette részét. Mertse Konstantin görög kereskedő beszámolója, naplója így emlékezik meg szereplésükről, amelyre 1848. március 26-án az őrsereg eskütétele alkalmából került sor: „14 selem lobogó alatt fő Biró Nagy Lajos egy magas asztalra fel állt és szép beszédet elő beszéllett. Utána református deákok szép harmóniákat elénekeltek."

51 A mai kutató, olvasó csak sajnálhatja, hogy a kortársak alig-alig jegyezték fel az előadott énekek, kórusok címét, nótáját, kotta meg még ritkábban akad. A kivételek közé tartozik Saátor Péter kéziratos könyvecskéje, melybe a szatmári illetőségű diák 1774-ben (talán nem is Kecskeméten) a könyörgések, imák mellett egyházi énekek és világi dalok szövegét és néhánynak a kottáját is összegyűjtötte.

52 A repertoár darabjai — köztük olyan ismert világi dalok mint a „Hadj békét viaskodó oh" vagy az „Arany ideim folyása" kezdetűek — csak megerősítik azt a nézetünket, hogy a kecskeméti református diákság és a belőlük alakult kántus lényegében a többi hasonló nagyobb iskola, elsősorban Debrecen hagyományait vette át. Az itteni zenei gyakorlat fejlődése azonban hű tükre a református egyházban végbement változások46 Ref. Kt. NAGY: Helikon, 156. o. 47 U.o. 162. o. 48 Réf. Kt. D. 3. Jegyzőkönyv, 11. határozat. 49 Ref. Kt. Protocollum 1831-től. Jelzete: F. 2. (Továbbiakban: F. 2. Jegyzőkönyv.) 50 SZOKOLAY Hártó, 167. o. 51 TARDY Lajos: Egy kecskeméti görög polgár feljegyzései. A szabadságharc napjai. Magyar Nemzet, 1976. március 9. 4. o. (Továbbiakban: Mertse) 52 Ref. Kt. Jelzete K. 186. Est Petri Saator — Curantis Szathmarini '774 (Más kéztől való bejegyzés: Hétköznapi könyörgések.) A Református Könyvtár kéziratgyűjteményének dalszövegeket tartalmazó kéziratos anyagát még nem értékelték teljes egészében.