Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

ITTZÉS Mihály: Adatok Kecskemét zenetörténetéhez

nak. Ez az út egyszólamú énekléstől (a maga korában már kicsit régiesnek számító) harmóniás éneklésen keresztül az orgonakíséretes praxisig vezetett. A különböző szintű, rendeltetésű egyházzenei alkalmak mellett a város polgárai és a kollégium diákjai egyaránt megtalálták — mert igényelték — a zenés szórakozások lehetőségeit a szigorú, puritán szemléletű nevelés ellenére. Ezek a lényegében folklorisztikus jellegű gyakorlatra vonatkozó adatok dolgozatunk utolsó, a világi zenéléssel foglalkozó szakaszában kaptak helyet. A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉS ISKOLÁINAK ZENEI ÉLETE A reformáció s egyben a törökdúlás előtti időkből csak éppen jelzésünk van arról, hogy a kor szokásainak megfelelő zenei gyakorlatot folytathattak a kecskeméti Szent Miklós templomban. Zsigmond lengyel herceg budai számadáskönyvének bejegyzései hírt adnak az esztergomi és fehérvári iskola énekes diákjai mellett a kecskemétiekről is.

53 Ha a következő években volt is ilyen gyakorlat, annak emlékeit a zord idők viharai elhordták. A XVII. századi ellenreformáció azonban meghozta hatását Kecskemét életében is. 1644-ben megtelepedtek a ferencrendi atyák.

54 Iskolát tartottak fenn, rendházat építettek, ellátták a városi plébánia feladatait is. Az ő „védnökségükkel" működött az 1651. február 2-án megalakult „Deákok Czéhe" nevű vallásos társaság. Wesselényi Ferenc nádor 1661-ben megerősítette működési szabályzatukat, melynek a „Meg nem határozott innepekről" szóló „Harmadik Articulus"-a kimondja, hogy „De az Énekess Misén az Öreg dékányok is szövétneket tarcsanak [.. .]"

55 A katolikus templomban működő kántorokról jobbára csak közvetett adataink vannak. Egy-egy végrendelet, peres jegyzőkönyv vagy éppen adóslevél őrizte meg nevüket. Az általam fellelt legkorábbi adat 1682-ből való. Arról tudósít, hogy egy végrendelkező a „Cantornak 2 Garas"-t, a „Harangosonak 1 Garast"-t hagyományozott a temetési szertartásért.

56 1698-ban Pontáni Ferencz volt a „Catholica EcTnak bts Ordinarius Cantora", aki Géczi Raphaël gvárdián nevében Horvát Sámuel iskolamesterrel együtt tett panaszt a város tanácsánál az egyik városi polgár sértegetései és mocskolódá53 MÉSZÁROS László: Kecskemét gazdasági élete és népe a XVI. század közepén. BácsKiskun megye múltjából. 2. kötet. Kecskemét, 1979. 158. o. — Vö.: ZOLNAY László: Kincses Magyarország. Budapest, 1977. 420. o. 54 HORNYIK I. 67. o. 55 HORNYIK II. 236. o. 56 BKmL. Végrendeletek, I.