Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

ITTZÉS Mihály: Adatok Kecskemét zenetörténetéhez

szerint „Az Oskolai Szék úgy határoz, hogy felsőbb, nagyobb oskolákhoz igazodik a tanítás módjában és a Fenyítésben — nevezetesen 1812. Debrecenben nyomtatódott módszer útmutatóhoz."

43 Talán a debreceni oktatási rendet követték akkor is, amikor 1825-ben ismét megállapították a tanárok, tanítók feladatait, a tantárgyak, köztük az ének felosztását. A reformkor elején ez annál is inkább indokolt volt, mert ekkor már több mint hatszáz diákot oktattak! „Felsőbb Rendelésekből" természetesen mindenféle tanár, tanító több tárgyat is oktatott. „A' Rector Professor tanítja a' Novitius és Veteranus Oratoroknak úgy szintén a' Poétáknak is, három esztendei pályához ki szabva és osztva [többek között az] Éneklés mesterségét". ,,A' Conrector Professor, a' Veteranus és Novitius Syntaxistáknak, a' Grammatistákkal egygyütt, hasonlóan három esztendei folyamatban: [...] Éneklés, Számvetés, írás mesterségét — itt is mindenek Magyarul taníttatván a' Deák nyelvet egyenesen tárgyazókat ki kötve." „Egy Tanitó a' Declinistákat és Conjugistákat, két esztendőre ki szabva, gyakorolja [többek között az] Éneklésben." ,,A' Felsőbb Magyar Oskolában egy Tanitó tanít [. ..] Énekeket." Végül „Az Alsóbb Magyar Oskolában egy Tanitó, a' nagyobb Deákoknak, mint magános Tanítóknak segedelmével, vezérli Tanítványait [— ugyancsak sok más tárgy mellett— ] az Éneklésnek esmerésében[.. .]"

44 Itt jegyezzük meg, hogy ebben az időben — bár csak egy tanítóval és kevés növendékkel — lányiskola is volt 45 Legutóbbi idézeteinkben feltűnhet, hogy míg a magasabb osztályosok az „éneklés mesterségét" tanulták, addig az alsóbb osztályokban csak éneklésről, énekekről, a zsoltároknak első verseiről tesznek említést. Az évek során tehát zeneileg is magasabb követelményeket állítottak a tanulók elé. Különben aligha lehetett volna megfelelő válogatással létrehozni a maga műfajában színvonalasan működő kántust, vagy aligha vállalhattak volna tanítói, kántori állást az itt végző fiatalemberek. Ilyen módon bizonyos kisugárzása is volt a reformátusok kecskeméti kollégiumának mind általános műveltségi, mind pedig zenei vonatkozásban. Erre is szolgáltattak forrásaink néhány adatot. 1818-ban az egyik oktató, „Csendes Mihály Sexta Tanitó" tíz esztendei szolgálat után falusi iskolamester lett, mert „szorgalmatosságában megtsendesedvén" és „éneklésre különös hajlandóságot és tehettséget érzett ma43 Uo. 13. o. 44 Ref. Kt. NAGY: Helikon, 164. sköv o. — A tanítók esküszövegében, a „formula juramenti scholarium"-ban külön említették az énektanítás ügyét: „az Isten házában és más helyeken az énekléseket kegyesen folytatom, mivel az oskola az eklézsiának az ékessége." (Kanyar József szíves közlése.) 45 Réf. Kt. D. 3. Jegyzőkönyv, 19. o.