Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SZTRAPÁK Ferenc: Sajtó és közművelődés kapcsolódásai a Petőfi Népe és a Forrás évfolyamaiban

ge: a vidéki kiadású kötetek csak vontatottan és elenyésző mennyiségben jutottak az országos hálózat árusítási pályáira. Harmadikként Raffai Sarolta lépett színre, aki az Egyszeri kaland megjelenési alkalmára eltávozást kapott állandó kiadójától, a Magvetőtől. A novella-válogatás, némi rostálással, bárhol napvilágot láthatott volna, akár ugyan^ ennyi, húszezres példányszámban. Itt mégis különös fütöttségét kölcsönöz a Duna-menti helyszínek és a jellegzetesen alföldi kisvárosok megidézése. Negyedikként hagyta el a nyomdát 1976-ban Goór Imre verseskötete: a Csigolyagyöngyök, a szerző saját illusztrációival. A Tűz-tánc antológiabeli szereplése után 18 esztendőt várt a kecskeméti költő, hogy letegye az asztalra első önálló gyűjteményét. Szerkezet-központú-kötet, szerkesztésközpontú versek tanúsítják a valóság érzéki-érzékletes újrateremtésének ars poeticáját. Fokozások, színellentétek, egyszerűbb népi és szabadabb ritmusok mozdítják elő az egyéniséget körülzáró „jégburkok" feltörését, az „időbe kövülés" állapotának feloldását. Ezt követően a Kiskőrös környéki, akasztói születésű Kiss Benedek gyermekversei gazdagították a műfaji skálát. A kritika felfigyelt a népköltészeti ihletésre: „fel-felbukkan a népi mondókákra emlékeztető hangulat, a sámánszertartások hagyományait őrző bűvölés, bájolás, ráolvasás". Ugyancsak Losoncz Mihályné említi a költői eszközök, az ízes-zamatos tájnyelvi kifejezések szinte kifogyhatatlan bőségét. A Csiga, csiga, facsiga című kötethez Berki Viola készített stílszerű rajzokat. A továbbiak — Zoltán Zoltánnak a Duna-Tisza köze mezőgazdaság-, ipar- és városfejlesztéséről szóló Bizakodó Alföldje, Hatvani Dániel: Füst száll fölfelé című „riporttanulmányai"-nak közreadása és Zám Tibor negyedik kötete, a Tanyabejáró — egyértelműen a szociográfiai hengsúlyokat erősítették a Forrás Könyvek sorozatában. Általánosítható erényük sok más között a társadalmi történésekkel szinte egyidejű ábrázolás. A szerkesztési elképzelések arra irányultak, hogy a szociográfiák mellett interjú-, esszé- és verses kötetek is helyet kapjanak a további tervekben. Könyvben is nyilvánosságot követeltek maguknak a Fülöpszállást föltérképező vállalkozás tanulságai. Bánlaky Pál, Mózes Lajos, Temesi Ferenc és Varga Csaba a jellemző Várostalan falu címmel adta közre megfigyeléseit és elemzéseit. Még a hetvenes évekre nyúltak vissza az előkészületek, és 198l-re eljutott az olvasókhoz az a soronkövetkező, Szavak piacán című gyűjteményes kiadvány, amely a költői antológiák helyi hagyományaira is építhetett. Hideg Antal, Szilágyi Zoltán, Lezsák Sándor és Virágh József jelentkezésével a jövő nemzedékének költő-képviselői kaptak teret. Ennek az utánpótlásnak a for-