Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SZTRAPÁK Ferenc: Sajtó és közművelődés kapcsolódásai a Petőfi Népe és a Forrás évfolyamaiban

Kötetekbe rendezve a Forrás Könyvek sorozata nyújt összefogott jelentkezési alkalmat a folyóirat köré csoportosuló íróknak immár 1973-tól. Azóta követik egymást a Bács-Kiskun székhelyén megjelenő Forrás-kötetek, a folyóirat szerkesztőségének gondozásában.

37 Ezek a zsebre szabott, karcsú kiadványok tényleges igényt elégítenek ki: céljuk szerint a Duna-Tisza közéhez kötődő műveknek teremtenek megjelenési alkalmat. Már a sorozatkezdés is arra utal, hogy a vártnál tágabb jelentésben kell értelmezni a „kötődést". Buda Ferenc, a Kecskeméten élő költő — akit Ratkó Józseffel, Ágh Istvánnal, Bella Istvánnal, Raffai Saroltával és másokkal emlegettek egy névsorban a kritikák — a török, mordvin, lapp, finn és mari népköltészetből való fordításait adta közre. Érdekes, hogy korábban a Szépirodalmi Könyvkiadónál megjelent Füvek példája, vagy az Ébresszen aranysíp verseskötetei témaválasztásukban sokkal inkább utaltak a kiskunsági életre, emberekre, mint a Forrás Könyveket útjukra indító Varázsének. A vállalkozást több kritika méltatta. A meleg hangú fogadtatás részben Buda új oldalról való bemutatkozásának szólt, illetve „a kátyúba jutott vidéki könyvkiadásunk talán első lépésének örömhozó eredményét" üdvözölte. Másodikként Gál Farkas jelentkezett. Első verseskötetével lépett a közönség elé (Kardom, keresztem), miután korábban már különböző antológiákban bizonyította tehetségét. Soraiban gyakran föltűnnek a földek, dűlőutak, a szikár napszámos ősök. A hazaszeretet súlyosabb veretű verseihez szervesen hozzátartozik a mindennapok és a szerelem, illetve a családi élet békésebb lírája. Átfogó szemléletben ez együtt jelenik meg az alföldi ember kíméletesnek aligha nevezhető történelmével és természeti környezetével. Mindez talán jelzi, hogy a képalkotást a szűkebb haza világa élteti. Buda Ferenc esetében a tematikai elrugaszkodás látszott ellentmondásosnak, Gál Farkasnál pedig a minőséget kérdőjelezte meg — szerencsétlen módon — a kecskeméti Forrás című folyóirat. Nem lehet tehát azt mondani, hogy a szerkesztőség meghatódott volna saját szerzője olvastán. Vagyis érezhető ellentmondásosság jelentkezett az indulásnál — az útrabocsátást és kritikai vállalást tekintve. Ezt tetézte a könyvterjesztés nehézkessé37 A Forrás Könyvek sorozata. Buda Ferenc: Varázsének (műfordítások) 1973, 3000 pld.; Gál Farkas: Kardom, keresztem (versek) 1974,3000 pld.; Raffai Sarolta: Egyszeri kaland (Novellák) 1975, 20 000 pld.; Goór Imre: Csigolyagyöngyök (versek) 1976, 3000 pld.; Kiss Benedek: Csiga, csiga, facsiga (gyermekversek) 1976, 10 000 pld.; Zoltán Zoltán: Bizakodó Alföld (szociográfiai tanulmányok) 1976, 3000 pld.; Zám Tibor: Tanyabejáró (szociográfiai tanulmányok) 1977, 4500 pld.; Hatvani Dániel: Füst száll fölfelé (szociográfia) 1977, 3000 pld.; Forrás antológia 1979, 4000 pld.; Bánlaky Pál-Mózes Lajos—Temesi Ferenc—Varga Csaba: Várostalan falu (szociográfia Fülöpszállásról) 1980, 1500 pld.; Hideg Antal—Szilágyi Zoltán—Lezsák Sántor —Virágh József: Szavak piacán (négy fiatal költő versei) 1981, 1500 pld.; Szekér Endre: Érték és írás (kritikák, esszék) 1981, 1500 pld.; Pintér Lajos: Európai diákdal 1982, 2000 pld.;