Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SZTRAPÁK Ferenc: Sajtó és közművelődés kapcsolódásai a Petőfi Népe és a Forrás évfolyamaiban

3. Folyóirat és könyvkiadás A Forrás törekvéseinek és lehetőségeinek köszönhetően jelent meg folytatásban Orosz László tanulmánya is: sorozatban tárult fel 1975-ben a magyar kultúra egészére kitekintve Kecskemét irodalomtörténete a város első poétájaként számon tartott, zsoltárfordító Kecskeméti Vég Mihálytól kezdve. Az éltető hagyományokhoz tartozik például a Mikszáth-regényben is olvasható „beszélő köntös" törökkori legendája, a Piarista-gimnáziumban tanított a nyelvtudós Révai Miklós, Katona József életének kétharmadát töltötte el a „puszták metropoliszában", Jókait diákévei, Petőfit gyermekkori és vándorszínészi élményei fűzték a „hírős város"-hoz. Csupán néhány névre szorítkozva: századunkban Buday Dezső, Sinkó Ervin, Móricz Zsigmond, Németh László, Molnár Erik, Erdei Ferenc, Sántha György munkásságát inspirálta-befolyásolta a város és környéke. Különböző műfajokat, színvonalat és mélységeket sugallnak a nevek. Némileg tágítva a földrajzi kört: a kiskunfélegyházi Móra Ferenc, a Baján tanító Babits Mihály, a mélykúti születésű Fenyő Miksa, az apostagi származású Nagy Lajos, a Kiskunhalasról indult és Bács-Kiskunba vissza-visszatérő Lakatos Vince, vagy a Félegyházán diákoskodó Darvas József szintén az elkötelező örökséghez tartozik. A folyóirat- és könyvkiadás közvetlen előzményére a sokoldalú Tóth László,

35 a hagyományápolásra pedig hosszú ideig a Katona József Társaság szolgáltatott példát Kecskeméten. Ténykérdéssé vált, hogy a tájegység mai irodalmát — holnapi irodalomtörténetét — az itt élő és zömében valamiképp a Forrás vonzáskörébe tartozó írók, költők, szociográfusok formálják. Annál is inkább, mert egy műfordítás-, illetve verskötettel útjára indult a Forrás Könyvek sorozata. A szerzők közül többen rendszeresen jelentkeznek a megyei lap szépirodalmi hasábjain, amit azért is érdemes megemlíteni, mert 1956 után az Új termés elnevezésű vasárnapi oldal számottevő szerepet töltött be a helyi művészeti élet föllendítésében. A Petőfi Népénél kezdte újságírói-irodalmi pályafutását a folyóirat főszerkesztője, Hatvani Dániel is. Kétségtelen, hogy egy-egy terület kultúrája szoros szálakkal kötődik az odatartozó közösség életéhez, közvetett vagy közvetlen tanúságot tesz tagjainak társadalmi, politikai fogékonyságáról. A támogatást nyújtó megyei tanács folyamatosan igyekezett figyelemmel kísérni a folyóirat munkáját és a kecskeméti kiadású kötetek sorsát.

36 35 Ld. HELTAI Nándor: Egy tájházán. Élet és Irodalom, 1982. nov. 5. 4. old. 36 Ld. Bodor Jenő művelődésügyi osztályvezető: Tájékoztató Bács-Kiskun megye irodalmi helyzetéről és fejlesztésének feladatairól. Kecskemét. 1978. okt. 7. (Kézirat)