Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SZTRAPÁK Ferenc: Sajtó és közművelődés kapcsolódásai a Petőfi Népe és a Forrás évfolyamaiban

Hogyan? A közművelődési határozat megszületését követően, az 1970-es évtized derekán érezhetően fölgyorsult az a folyamat, amikor a hagyományos népművelés mindinkább átadta helyét a közművelődésnek. Vagyis a passzívabb, inkább a kulturális intézményektől függő befogadást fokozatosan kezdte fölváltani az alkotóbb közösségi- és önművelődés, ami immár nemcsak a művelődési házak, könyvtárak, múzeumok dolga lett, hanem velük együtt a színházak, könyvkiadás és terjesztés, a sajtó, rádió, televízió, sőt a munkahelyek és lakótelepek ügyévé vált. A sokféle gazda között nem vész el a felelős? — tette fel a kérdést számos cikk a Petőfi Népében. S a válasz: a feltételekről elsősorban az állam gondoskodik, amit jól egészíthet ki településenként az üzemek, szövetkezetek és gazdaságok összefogása. Tudatosítani kellett, hogy a felügyelet és az összehangolás állami, tanácsi feladat. A munkahelyi vezetők viszont azért felelősek, hogy egyre többen — és egyre átgondoltabban — részesülhessenek irányításuk alatt a kultúra javaiból. A cikkek sorra vették a Hazafias Népfront, a szakszervezet, az ifjúsági szövetség, a szövetkezeti érdekképviseleti szervek, a fegyveres erők és a magánember idekapcsolódó jogait, lehetőségeit, valamint kötelezettségeit. Vissza-visszatért a gondolat: az állami, gazdasági, társadalmi feladatok tisztázásával nem mentesül senki alapvető lelkiismereti kötelessége alól: a legtöbbre törekedjék. Bár a sokféle vállalati tennivaló, fejlesztési és egyéb alapok között a kulturálódás a hatodik-nyolcadik helyre szokott szorulni — olvasható például -, ám rögtön az élre ugrik, ha olyan szakemberekre van szükség, akik nem szűk látókörűek vagy szakbarbárok; rögtön lényeges a művelődés és a műveltség, ha a termelési tanácskozásokon és a különböző megnyilvánulási fórumokon okosan, lényegretörően kell szólni... Mindenekelőtt szemléletváltozást igyekezett siettetni a lap. Ennek jegyében követték egymást az évfolyamok. 1974-ben: A művelődéspolitikai rovat egyre több tájékoztató írással és elemző publicisztikával támogatta a határozat nyomán kibontakozó kezdeményezéseket. Ilyenek voltak a kulturális alapok felhasználásáról, a közös igazgatású művelődési intézményekről, a klub- és olvasómozgalomról, a tanyavilág kulturális ellátottságáról szóló cikkek. Számos kommentáló híradás jelent meg a KISZ kulturális tevékenységéről, a nemzetiségek kulturális hagyományainak ápolásáról. „Egy este — különböző járásokban" címmel sorozat indult, amely feltérképezte a szabad idő délutáni és esti eltöltésének lehetőségeit a kis falvakban, nagyközségekben és a városokban. A riportok egyfajta állóvizet bolygattak meg, vihart kavartak. Megjelentek a hozzászólások és szeptemberben ankéton is találkoz-