Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SZTRAPÁK Ferenc: Sajtó és közművelődés kapcsolódásai a Petőfi Népe és a Forrás évfolyamaiban

Nagyvilág), tízen csak a kecskeméti szerkesztésű Forrást tüntették fel. A többiek — harmincegyen — nem olvasnak irodalmi folyóiratot.. Figyelemmel kíséri-e a Petőfi Népe vasárnaponként megjelenő művelődési oldalát? — hangzott a következő kérdés. Válaszok: rendszeresen 32, esetenként 12, egyáltalán nem 6. Mindebből arra lehet következtetni, hogy az olvasók korántsem elhanyagolható részéhez csupán a napilap vasárnapi művelődési oldala juttat szépirodalmat. (Ezúttal természetesen csak az írott sajtó szerepét vizsgáljuk, s az elemzés nem terjed ki a rádió, televízió szépirodalmi adásaira.) E tény is alátámasztja az igényt, hogy a művelődési oldal szervesen kapcsolódjék a lap tájékoztatási, tömegpolitikai feladatának teljesítéséhez. Ezen belül a művelődéspolitikai célkitűzések megvalósítását a művelődési oldal közvetettebben, kevésbé direkten, elsősorban az úgynevezett járulékos újságírói műfajokkal szolgálja. A megkérdezettek közül legtöbben a történelmi évfordulókról olvasnak szívesen. Sokan a novellákat, elbeszéléseket, verseket, illetve a könyvrecenziókat keresik a vasárnapi művelődési oldal hasábjain. Az elemzés végkövetkeztetése: A Petőfi Népe művelődési oldala jelentős feladatot old meg. A megye lakosságának összetételét figyelembe véve kulturális, szépirodalmi anyagot juttat el az igen magas számú tanyai lakossághoz, a kisközösségekben élő emberekhez is. A novellák, elbeszélések, versek, tárcák, képzőművészeti alkotások és az évfordulókra —köztük megyeiekre — való megemlékezések pedig fel is keltik az olvasók figyelmét: részletesebb, bővebb ismeretek szerzésére ösztönzik őket. Ilyen háttérvilágításban értékelhető igazán, hogy gyakoribbá vált a hetvenes években például az emberi lakókörnyezetet alakító műtárgyak ismertetése. Míg 1955—73 között 210 szobor reprodukciója látott napvilágot a lap hasábjain, 1974—1979-ben ötvennel több szobor, fafaragás és kerámia kapott helyet a művelődési hasábokon. Új színt jelentett a házgyári lakónegyedek egyhangúságát oldó zománcművészeti kísérletekkel való foglalkozás is, a „mindennapi esztétikum" jegyében. Ugyanekkor 724 verset, 587 elbeszélést és karcolatot közölt a Petőfi Népe. 1977-ben például ötvenhárom mai magyar költő szólalt meg, közülük tizennégyen valamelyik Bács-Kiskun megyei településről jelentkeztek. A vasárnapi oldalak esztendőnként legkevesebb: 18 és a legtöbb: 30 megyei képzőművésznek nyújtottak szereplési, bemutatkozási alkalmat.

9 A Forrással összehasonlítva: a szépirodalmi, szociográfiai és művészeti 9 Fekete Dezső könyvtáros kimutatása a Petőfi Népében megjelent közművelődési témájú írásokról. (Bácsalmás, 1980. (Kézirat)