Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
SZTRAPÁK Ferenc: Sajtó és közművelődés kapcsolódásai a Petőfi Népe és a Forrás évfolyamaiban
folyóiratban 1974-től 1979 végéig, 814 vers (kevesebb származott megyei költők tollából, mint a Petőfi Népében) és 217 elbeszélés, novella kapott nyomdafestéket. 10 Bár az összevetés a funkciókülönbségek miatt eleve sántít, de érzékeltetheti a két sajtófórum közművelődési lehetőségeinek közelségét, a tudatosabb munkamegosztás és együttműködés kialakításának fontosságát. 2. Egy vizsgálat tanulságai Összesítve 1974—1979 között a közművelődési témájú írásokat, kitűnik, hogy a művelődéspolitikai rovat munkatársai havonta átlagosan több mint száz gépelt oldalnyi terjedelemben foglalkoznak különböző közművelődési témákkal. A könyvtárakról például 199, a könyvterjesztésről 177, a színházi életről és bemutatókról 265, a múzeumokról 341 (a megyei múzeumokról 271), a zenei életről 194, a képzőművészeti kiállításokról és alkotókról 688, a művelődési házakról 222 írás, a megyei kiadványokról 108, az országosokról 437 ismertetés és kritika jelent meg. A munkahelyek, intézmények és az egyén közművelődési kérdéseivel 269, a nemzetiségi kultúrával 95 cikk, riport foglalkozott. Az esetek többségében fotókkal, reprodukciókkal együtt szolgálták a figyelemfelhívást. Az adatok nagyon sok mindent visszatükröznek: tematikai kitekintést a zenei írásoktól a honismereti mozgalomig, az írói nyilatkozatoktól a művelődési házak mindennapi életéig. Figyelemmel kísérhető a rendszeresség, a sokoldalúság és változatosság évenkénti hullámzása. Annak a kimutatásához viszont, hogy milyen eredménnyel sikerült felkelteni az érdeklődést, milyen színvonalú tájékoztatást nyújtott a lap, mindenképp kiegészítésre szorulnak a statisztikai összegzések. Támpontokat nyújthat ennek megítéléséhez a Petőfi Népe olvasottsági vizsgálata. Ha az 1970-es esztendők kiindulási helyzetének fölméréséhez fontos mutatókkal szolgált az előző évtized végén készült közvéleménykutatás, a szemügyre vett korszakot szinte lezárja az 1980-as olvasottsági vizsgálat. Időközben megváltozott a Petőfi Népe tartalma, külseje, nagyobbá vált formátuma, a nyomda korszerűbb előállítási — ofszet — technikára tért át, a korábbi hagyományos magas nyomást vizuálisan is kifejezőbb tipográfia váltotta fel, ami összességében visszahatott a szerkesztési módszerekre is. A példányszám 1980-ig 63 500-ra emelkedett. Változott az olvasók összetétele, igénye is. A vizsgálat elsősorban azt célozta, hogy kiderüljön a külön10 Fekete Dezső kimutatása a Forrásban megjelent írásokról. (Kézirat)
