Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SZTRAPÁK Ferenc: Sajtó és közművelődés kapcsolódásai a Petőfi Népe és a Forrás évfolyamaiban

tozatosság, sokszólamúság, az olvasói aktivitást serkentő, további érdeklődést ébresztő igények kielégítése. Világos a kritikákból az is, hogy legtöbben (24 %) a „Művelődés-Irodalom Művészet"-tel voltak elégedetlenek az állandó rovatok közül. Elkerülhetetlenné vált néhány változás. Az MSZMP Központi Bizottsága közművelődési határozata és a megyei intézkedési terv megjelenési idejével körülbelül egybeesett a vasárnapi „Művelődés-Irodalom-Művészet" című összeállítás újabb stabilizálódásának kezdete. A Központi Sajtószolgálat anyagainak szigorúbb válogatásával, a helyi hagyományok fölkarolásával, s a Bács-Kiskunban élő művészek gyakoribb publikálásával és bemutatásával, esetenként meghatározott tematikus szerkesztéssel kirajzolódtak egy néplap jellegű országos-megyei művészeti szintézis körvonalai. Ez erősítette a területhez való kötődés tudatát és az egészséges lokálpatriotizmust is. Egyebek között volt Móra Ferenc, Nagy Lajos, Katona József és Kodály Zoltán-összeállítás, rendszeresen megjelentek a kalocsai Raffai Sarolta, a kecskeméti Buda Ferenc, Hatvani Dániel, Goór Imre és Gál Farkas művei. A „felfedezett" fiatal költők, prózaírók közé iratkozott fel a lakiteleki Lezsák Sándor, a kecskeméti Tarnai László, a bajai Peller Tamás, a kiskunhalasi Hajdók Zsóka, vagy a keceli Horváth Imre, akik országos folyóiratokban és antológiákban szerepeltek azóta. Az állandó vasárnapi művelődési oldal hozzájárult a kecskeméti Forrás népszerűsítéséhez, cikkek szemlézték a többi alföldi folyóiratot, és — egy ideig — a szomszédos országokban megjelenő magyar nyelvű kiadványokat is. Egy elemzés ekkor kifejezetten a vasárnaponként jelentkező művelődési összeállítások fogadtatását mérte föl.

8 A szerző ötven embert kérdezett meg: egyetemi diplomást, főiskolai hallgatót, érettségizett fiatalt, általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkező munkást és négy elemit végzett nyugdíjast. Foglalkozás szerinti megoszlásban: tanár, orvos, tanuló, gépírónő, szerszámlakatos, postás, tisztviselő, növényvédő betanított munkás és nyugdíjas szerepelt a véleményadók között. Az átlagéletkoruk 32 év, 20 százalékuk nő. Valamennyien a Petőfi Népe rendszeres olvasói. Bár a felmérés viszonylag szűk köre eleve figyelmeztet a túlzott általánosítás veszélyére, néhány jelenség egzaktabban ragadható meg a megyei lap kulturális összeállításainak hatását vizsgálva. Arra a kérdésre, hogy milyen irodalmi, művészeti folyóiratokat olvas, kilencen egynél több kiadványt neveztek meg (Forrás, Kortárs, Új írás, 8 V. ö. TARNAI László: A művelődési oldal szerepe, jelentősége a vidéki napi sajtóban. Az újságíróiskola záródolgozata, 1975. (Kézirat).