Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

zeneiskola felállításának szükségessége.

96 A városi iskola 1894. szeptember l-jén nyílt meg, zongora és hegedű szakkal. Az igazgatója Szent-Gály Gyula lett.

97 Az 1895/96-os tanévben gordonka és cimbalom szakkal bővült.

98 Vincellériskola A Földművelésügyi Minisztérium 1900-ban az ún. Miklóstelepen 40 tanuló befogadására alkalmas szőlőmunkásképző-iskolát létesített. A város ösztöndíjas helyek fenntartásával járult hozzá a költségeihez.

99 Az iskola 1901 januárjában nyílt meg.

100 A képzés ideje 2 év volt.

101 Középfokú oktatás Főreáliskola A reáliskolákat Magyarországon a Thun-féle oktatási reform honosította meg. Kecskeméten ilyen jellegű iskola szervezését 1851-ben vetette fel a városi tanács. Döntés az ügyben a már említett, 1855. szeptember 3-i tanácsközségülésen született, amely egy háromosztályos alreáliskola felállításáról határozott.

102 Az iskola első osztálya 1857. február 4-én nyílt meg, 14 tanulóval. 1858-ban, a harmadik osztály megnyitásával vált teljessé, majd néhány éves működés után, 186Í-ben megszűnt. A felszámolását azzal indokolták, hogy a két gimnázium feleslegessé teszi a működését.

103 Néhány év múlva változás következett be a reáliskola szerepének megítélésében. 1869-től ismét szorgalmazták a megnyitását, kezdetben mint „négy osztályú alreáltanodát, ugyanannyi évre terjedő ipariskolai tanfolyammal egybekapcsolva olyképpen, hogy az ipartanfolyamra beírt növendékek a reáliskolai növendékekkel együtt tanulhassák a mindnyájuknak szükséges tárgyakat, az iparos tantárgyakat pedig külön órákban saját tanáraiktól".

104 Az ipartanfolyam szervezéséről azonban hamrosan lemondott a város, és a tárgyalások csak az alreáliskola felállításáról folytak tovább a minisztérium96 SZENT-GÁLY Gyula: A kecskeméti városi zeneiskola keletkezése és eddigi működése. Kecskemét, 1896. 8—9. 1. 97 Ua. 12. 1. 98 PÁSTHY: i. m. 143. 1. 99 Kecskeméti Friss Újság 1900. november 24. 3. 1. 100 Ua.1900. december 31. 3. 1. 101 Adattár 49. 1. 102 Városi jkv. 889/1855. 103 PÁSTHY: i. m. 103—104. 1 és közgyűlési jkv. 205/1861. 104 Közgyűlési jkv. 491/1869.