Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

mal. A város ennek a felállítási költségeit is csak részben tudta vállalni. Megajánlotta az épületet, de a fenntartási és felszerelési költségeket, valamint a tanári fizetéseket államsegélyből kívánta fedezni.

105 A minisztérium hajlandó volt megadni a kért támogatást. Eötvös József 1870-ben Kecskeméten járt, és ez alkalommal ígéretet tett arra, hogy az állam biztosítja az alreáliskola összes költségeit, a városnak csak a hitoktatás költségeit kell viselnie.

106 Az alreáliskola felállítására vonatkozó szerződés 1872-ben készült el. E szerint a város adja az iskola épületét és felszerelését, a VKM biztosítja az iskolafenntartási költségeket, adja a taneszközöket és fedezi a tanári fizetéseket.

107 Az első osztály a szerződéskötést megelőzően, 1870-ben nyílt meg.

108 Az iskola igazgatója dr. Dékány Rafael lett, aki az 1861-ben megszüntetett Kecskeméti Alreáltanoda vegytantanára volt. Igazgatóvá való kinevezése előtt a budai főgimnázium rendes tanáraként működött.

109 1871-ben megnyílt a második, 1872-ben a harmadik osztály, a negyedik osztály megnyitása azonban akadályokba ütközött. A VKM ugyanis nem tudta vállalni az osztály megnyitásával kapcsolatos költségeket, de közölte, hogy ha a város gondoskodik a szükséges helyiségről és az új osztály igényelte tanerőkről, akkor a szerződés szerint rá háruló költségeket a következő évtől átvállalja. A város elfogadta a minisztérium javaslatát. Tehette ezt azért, mert a reáliskolai tanárok vállalták, hogy a kinevezendő rendes tanár tantárgyait felosztják maguk között,- így csak egy segédtanárt kellett fizetnie a városnak.

110 Az V—VIII., tehát főreáliskolai osztályok megnyitására hasonló körülmények és feltételek mellett került sor.

111 Az addig alreáliskola főreáliskolává való átszervezése 1875-ben, a 19 817/1875. VKM számú rendelettel történt meg.

112 Az iskola az indulásakor a város ún. B. Kiss-féle házában kapott helyet,

113 ez azonban az újabb osztályok megnyitása után kicsinek bizonyult. A városnak 1875-ben sikerült visszaszereznie a katonaságtól az ún. Eörhalmi-féle házat, amely a B. Kiss-félénél tágasabb és iskolai célokra alkalmasabb volt. Az iskola még ebben az évben átköltözött a nagyobb épületbe.

114 Amikor a VKM 1875-ben megadta az engedélyt az ötödik osztály megnyitására, és 105 Kgy. jkv. 1/1870. 106 Ua. 21/1870. 107 Ua. 223/1872. 108 PÁSTHY:i. m. 106. 1. • 109 Kgy. jkv. 355/1870. 110 Ua. 553/1873. 111 Ua. 354/1875, 206/1876, 216/1877,153/1878. 112 Ua. 478/1875. 113 PÁSTHY:i. m. 106. 1. 114 Kgy. jkv. 249/1875.