Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

a lehetősége, hogy a kereskedőtanoncokat beosztják az iparostanonc-iskolái osztályokba, de a tananyag lényeges eltérései miatt ez megvalósíthatatlannak bizonyult. A th. bizottság az ipariskolai bizottság javaslatával egyetértve önálló iskola felállítása mellett döntött. Ez az iskola is háromosztályos volt. Az első osztálya 1884-ben, a harmadik 1886-ban nyílt meg. A két iskola közös igazgatás alatt működött. Az intézménynek 1886-ban 9 osztálya volt, tíz évvel később, az 1897/98-as tanévben 13 — 10 ipariskolai és 3 kereskedelmi. Ennek megfelelően nőtt a beírt tanulók száma. Míg 1886-ban 361 iparosés 73 kereskedőtanonc járt az iskolába, addig 1897-ben 586, illetve 95.

90 A tanoncoktatás szervezetében 1912-ben történt változás. Megszűnt a közös igazgatás, a th. bizottság az 1912 szeptemberi ülésén mondta ki a két tanonciskola szétválását.

91 Az önállósított kereskedőtanonc-iskolát ugyanekkor az újonnan szervezett fiú felsőkereskedelmi iskolához kapcsolták.

92 Zeneiskola Az első zeneiskola, amelynek a létéről tudunk, Sz. Nagy Károly zenetanár zenedéje volt, 1877 szeptemberében nyílt meg. Négy osztálya volt, úm. általános képezde, képezde, középiskola, kiművelési szak. A tanulmányi idő két év volt, a heti óraszám 3—5. Az iskolában általános zenei ismereteket, zongorát, hegedűt, éneket, szolfézst és zenetörténetet tanítottak.

93 Az iskola működéséről nincsenek későbbi adataink. Stoll Szabados Géza színházi karmester és gimnáziumi zenetanár magán zeneiskolája 1883-ban nyílt meg, a VKM engedélyével.

94 Magánjellegüsége ellenére nem maradt független a városi befolyástól. Amikor Szabados Géza 1884-ben segélyt kért a várostól, a th. bizottság évi 500 forintot megszavazott az iskola számára, de csak azzal a feltétellel, hogy felügyeleti jogot kap felette, amelynek értelmében a tanterv és az órarend csak városi jóváhagyással érvényes. További feltétel volt, hogy Szabados Géza vegyen fel maga mellé egy zenetanárt.

95 Az iskola az olcsó tandíjával segítette a városban a zenetanulás elterjedését, és helyi viszonylatban úttörő jelentőségű volt a zeneiskolai rendszerben való tanításával. 1890-ben mégis a hiányosságai miatt merült fel egy városi 90 Ua. 135—136. 1. 91 Kecskeméti Lapok\9\3. január 31. 3. 1. 92 Adattár 48. 1. 93 Kecskeméti Lapok 1877. augusztus 19. 4. 1. 94 Kgy. jkv. 327/1883. 95 Ua. 121/1884.