Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
FEKETE János: Adatok Kiskunfélegyháza sajtótörténetéhez
Mártonffy Ernő elnöklete alatt. (További intézkedésben a tanács kötelezte a mestereket, hogy tanoncaikat rendszeresen járassák ipariskolába.) 74 Az egyház és az iskola szétválasztásának; a kötelező iskolai hitoktatás megszűnésének végrehajtásából is jelentős politikai részt vállalt az FP. 75 De az FP alkalmas vitafórum is volt elméleti kérdések tisztázására. Neményi Adolf szerkesztőségi tag és Sajber Károly direktóriumi tag tollából a hírlap hasábjain — május 12-én és május 26-án — az osztályharc helytelen értelmezését boncolgató írások jelentek meg. Mindkét cikkíró azt fejtegette, mintha az osztályharc március 21-én megszűnt volna! Az osztályharc elméletéről szóló vitát hányi Sándor, 16 a direktórium elnöke zárta le. Július 12-iki cikkében elméleti- és gyakorlati példákon keresztül bizonyította be, hogy az osztályharc nem fejeződött be március 21-el. 77 Iványi Sándor húsvéti vezércikkében a keresztényvilág ünnepének példázatával figyelmeztette a forradalmi népet: [. . .] „ Az alleluja ideje még nem érkezett el [...] Most csak küzdeni, szenvedni lehet. — Ha vérvörös lobogókat lenget majd a szél kelettől nyugatig, ha majd a végtelen óceánokon repül át a hír, hogy az egész világ rabszolga népe felszabadult, akkor fogunk énekelni a viharral — Alleluja — feltámadt a Nép! [.. .]" 78 A felszabadult félegyházi dolgozók 1919. május elsejének felejthetetlen megünneplésével is hitet tettek a szocializmus és a nemzetközi szolidaritás igaz ügye mellett. Az ünnepélyről Kertész Mihály filmrendező filmet készített. Az FP. saját tudósítója által adott színes tudósítást a 20 ezer (!) résztvevő hatalmas demonstrációjáról. 79 Ott volt az FP. a nép ügye mellett a termelés, a földkérdés, a közellátás nehézségeiben is. Nem csak tudósítója volt a tanácshatalom védelmi háborújának, hanem szervezője és lelkesítője is. A hatalom kérdéséről a fenyegetően szorító körülmények között így írt az FP.: [...] „ Ahhoz, hogy a proletariátus a megszerzett hatalmat meg is tartsa, múlhatatlanul szükséges egy nagy és mindenki előtt világos célba egyesíteni a szegénység minden rétegét. Az 74 FP I. évf. 1919. április 17. 75 FP I. évf. 1919. március 30. 76 FEKETE János: Kiskunfélegyháza 87. oldalon — Iványi Sándor (1886—1920) : Kiskunfélegyházán született kéményseprő szakmunkás. 1919. február 19-én kormánybiztosi megbízássaljött haza Félegyházára és jelentős szerepet játszott a munkástanácsban. A Tanácsköztársaság kikiáltása után a direktórium elnöke, a járás és város kormányzótanácsi biztosa; a Pest megyei Munkás-, és Katona- és Földművestanácsok delegáltja; a Tanácsok Országos Gyűlésének küldötte. A kiváló forradalmár vezetőt Héjjas Iván különítményesei 1920-ban kegyetlenül meggyilkolták. 77 FP 1919. június 12. 78 FP 1919. április 20. „Feltámadunk" (vezércikk) 79 FP I. évf. 11. sz. 1919. május 4. Ugyanebben a lapszámban „Hogyan állunk?" vezércikkben tudósítást olvashatunk a fronthelyzetről minden szépítgetés nélkül.