Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

FEKETE János: Adatok Kiskunfélegyháza sajtótörténetéhez

eszméinek érvényre juttatása egyre jobban átment a forradalmi hagyományok rendszeres ápolásának folyamatába. A lap hazafias álláspontjának Petőfi — , 1848- és Kossuth-kultusza vezérvonala maradt. Az Irodalom, később a Csarnok és a Tárca népszerű műhelye volt a helyi fiatalok irodalmi, művészeti szárnypróbálgatásainak, a hazafias célú eszmefuttatásoknak. A kiadó laptulajdonos mindent elkövetett [.. .] „hogy a városnak egyetlen nyomdáját és egyetlen lapját technikailag oda fejlessze, hogy azok, ha nem is valamely magasabb fejlettségnek, de viszonyainknak minden tekintetben megfeleljenek[. . .]" Szolgálják az „irodalompártolást" és a műveltebb közönségnek a lap iránt megmutatkozó érdeklődését.

17 1885 végén a felelős szerkesztői székből távozó dr. Holló Lajos a lap egyik fontos eredményének tartja, hogy a kezdeti vajúdások után a lapot sikerült állandósítani. Bejelenti az olvasóknak, hogy a lap hasábjain keresztül a jövőben is találkozni fog olvasóival.

18 A FÉLEGYHÁZI HÍRLAP helyzetének megszilárdulását mutatja, hogy a lapnak van mondanivalója az 1885. évi vidéki hírlapírók kongresszusára készülődve. [...] „Legyen ez a mozgalom főczélja: a szellem szabadságának megvédése, a magyar nemzeti érzelem terjesztése s a közművelődésnek a magyar elemben való fokozása; alapelve pedig az ily irányban működő sajtó tisztességének s anyagi és szellemi érdekeinek megoldása[. . .]" — írja a vezércikkben.

19 Más írásban később anyagi és erkölcsi megközelítésben visszatér a vidéki hírlapírás problémáira. Megállapítja, hogy a vidéki hírlap anyagi hasznot nem hoz,[...] „tisztes kamatot eddig nem húzott[.. .]" a kiadó társaság. Mi tart fenn egy lapot? — teszi fel a kérdést. Válasza: bizonyos fokú munkakedv és bizonyos mérvű áldozatkészség. E kettő nélkül tisztességes lap sehol sem létezik. A vidéki hírlapírás ingyenes tisztség anyagi áldozatokkal és nagy teherrel. A probléma lényegére mutató megállapítása^. . .] „A vidéki hírlapírás ennélfogva most még merő dilettantizmus s marad mindaddig az, míg egy város közélete oda nem fejlődik, hogy tisztán azon élethivatásnak élő és arra képességgel bíró egyénnek, kizárólag e foglalkozás tisztes anyagi existentiát biztosít[.. .]"

20 Kiskunfélegyházán és más vidéki városokban most és később is, messze voltak az újságszerkesztésnek attól az elemi követelményétől, hogy legalább a lapszerkesztő legyen hivatásos újságíró! Meg kellett elégedni azokkal a jeles közéleti emberekkel, tanárokkal jogászokkal és másokkal, akik vállalkoztak 17 FH IV. évf. 27. sz. 1885. július 5. „A t. közönséghez" (vezércikk) 18 FH IV. évf. 52. sz. 1885. december 27. „A Félegyházi Hírlap t. olvasóihoz" (vezércikk) 19 FH IV. évf. 35. sz. 1885. augusztus 30. „A sajtó mozgalma" (vezércikk) 20 FH IV. évf. 44. sz. 1885. november 1. „Vidéki hírlapírás" (belső cikk)