Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
FEKETE János: Adatok Kiskunfélegyháza sajtótörténetéhez
a több tövist, mint borostyánt termő pályára. A FÉLEGYHÁZI HÍRLAPnál dr. Holló Lajos szerkesztő utódjai is jó érzékkel és biztos kézzel választották ki újságíró munkatársaikat: Gyulai János, Szerelemhegyi Károly, Incze Béla, Dobák Ferenc jeles közéleti embereket; Szerelemhegyi Tivadar, Csépreghy Endre, Szűcs Gyula, Szalay Gyula, Dobák István, Szendrey Imre pedagógusokat; Móczár Elemér közgazdászt; Molnár László színész-kritikust; dr. Szivák Iván irodalomtörténészt és esztétát; Móczár /ózse/irodalomtörténészt és másokat. Ihász Aladár, Incze Béla és Fehér Antal személyében képzett és gyakorlott újságírókat is sikerült a lapnak megnyernie. Ez kétségtelenül jelentős volt a színvonal emelése szempontjából. A szerkesztők törekedtek arra is, hogy a Kiskunfélegyházáról elszármazott újságírókat, jó tollú, tekintélyes embereket külső munkatársként foglalkoztassák. Fiatal tehetségek felkarolásával is gondoskodtak a lapírói utánpótlásról. A FÉLEGYHÁZI HIRLAPnál kezdtek és lettek a hírlap hűséges szakmai támogatóivá: Honthy István, Móczár Elemér, Móra István, Incze Béla, Móra Ferenc és mások. 1895-ben Móra István Budapestre költözött és újságírói tollát dr. Holló Lajos MAGYARORSZÁG című hírlapjának szolgálatába állította. Helyét a Félegyházi Hírlapnál öccse, Móra Ferenc foglalta el. Móra Ferenc költőként indult. Első verse „Mi édes volt" 1895. július 14-én jelent meg a Félegyházi Hírlapban. A zsengét a századfordulóig még 51 költeménye követte a szülőváros hírlapjában. Verses próbálkozásainak sikere elvitte őt a publicisztika felé. A Félegyházi Hírlapban megjelent vezércikkeivel [HIMNUSZ (1896); ARATÁSKOR (1897); PETŐFI SÁNDOR (1899) stb] korán megmutatta a később Szegeden kibontakozó újságírói értékeit. Más vezércikkeit is [ÜNNEPI BESZÉD (1902); AVATÁSKOR (1902); ÜLTESSÜNK KOSSUTH-FÁKAT (1902); A NEMZETI EMLÉKEZÉSEK ESZTENDEJE (1903) stb] a politikai mondanivaló árnyalt kifejezése jellemzi. A vezércikkek formai és tartalmi szempontból gondosan szerkesztettek voltak. Szívesen alkalmazta Móra a különféle irodalmi eszközöket mondanivalójának hangsúlyozására és nyomatékolására. Móra Ferenc kiemelkedő publicisztikai tevékenységének színvonalas előiskolája volt a Félegyházi Hírlap. Az FH szerzői gárdájának összetétele a századforduló után gazdász, közgazdászjogász szakemberekkel gazdagodott. Ez a lap színvonalának előnyére szolgált. A lap példányszámára vonatkozóan nincsenek adataink. A lapszerkesztési gondok és az anyagi nehézségek közepette a szerkesztők — valószínűleg belső megfontolásból — mélyen hallgattak olvasótáboruk adatairól. Ebből az időszakból a városba érkező országos lapokról is hiányosak ismereteink. Sajtótudósításból tudjuk, hogy postai terjesztés útján 1885-ben 76 féle hírlap
