Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

MÁNDICS Mihály: Nemzetiség — szocializmus — közművelődés (Áttekintés Bács-Kiskun megye bunyevác lakosságának közművelődéséről)

19,05h. Ezt szombaton 8h-kor megismétlik. Egyre gyakrabban hallani a rádió és tv főadóállomásain is délszláv zenét. A jugoszláv határ mentén, ahol különösen az utóbbi időben megélénkült a kishatár forgalom, a kishatármenti kapcsolatok, turizmus, valamint a jugoszláv rádió — a televízióadások hatására azok nyelvi közelségébe kerültek anyanemzetükkel. Jó példa erre a Baja — Zombor tesvérvárosi kapcsolata. Évek óta tartó jó kapcsolatukat tovább erősítő együttműködési megállapodásuk van a „Kecskeméti Színháznak" a „Zombori Pozoriste"-val. A Suboticai Népszínház is sokat lép fel megyénkben. Amikor a ma eredményeiről számot adunk, a tegnapot is mérjük. Legutóbb 1983. július 5-én a megyei párt végrehajtóbizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottsága együttes ülésén megvitatta a nemzetiségek között végzett politikai munka tapasztalatait, és a Politikai Bizottság 1983. május 1-i határozata szellemében megjelölte — határozatba hozta — a további feladatokat. Ennek aktualitása most összefüggésben van a szövetségek 1983 őszén tartandó soron következő kongresszusaival. Összegezzük eredményeinket és sikereinket, s fontolóra vesszük, hol és hogyan, mit és miképpen lehet a továbbiakban még jobban tevékenykednünk. A hatékonyabb horvátszerb nemzetiségi közművelődést továbbra is nehezítő főbb tényezők: a szórványjelleg, a migrációs folyamatok, a többnyire nyelvjárásokban élő anyanyelv, a nyelvhasználat körének szűkülése és a kistelepülések kulturális hátrányai. Az öntudatosabb nemzetiségiek (elsősorban az értelmiségiek) részéről hangsúlyozottan növekszik az igény a fejlesztő eszközök, művészeti ágazatok erősítésére. A nyelv szerepének gyengülésével párhuzamosan megnőtt a népi művészet és a hagyományok őrzésének a szerepe a délszláv nemzetiségiek önkifejezésében. Pártszervezeteink minden területen figyelemmel kísérik a nemzetiségi politika gyakorlati megvalósulását a tanácsi szervekkel együtt a HNF közreműködésével azon munkálkodnak, hogy teljesen zavatalanná váljék. Ebben támaszkodnak az 1978-ban megalakult Nemzetiségi Bizottság tevékenységére. Megyénk nemzetiségi lakosságának történetét és általános helyzetét tárta fel a közelmúltban elkészült „nemzetiségi monográfia" megyei tanácsi ösztöndíj támogatásával. (Varga Mihály munkája) Országos vonatkozásban pedig Stefka István: „Hol a haza?" tanulmány- és dokumentumgyűjteménye, ami jól tájékoztatja az olvasót hazánk nemzetiségi politikájának megvalósulásáról. A Bunyevac Tájház „Bunjevacka kuca" Baján. Öt évvel ezelőtt az Országos Műemlék Felügyelőség, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége és Baja város Tanácsa egyetértésben és közösen kijelölt egy épületet