Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

MÁNDICS Mihály: Nemzetiség — szocializmus — közművelődés (Áttekintés Bács-Kiskun megye bunyevác lakosságának közművelődéséről)

döntő szerepük van. Az iskolán kívüli művelődési feladatokban a jövőben is elsősorban a helyi pedagógusokra kell támaszkodni. Ahol anyanyelvet oktatunk, ott mindenütt van valamilyen kulturális hagyományápoló tevékenység is. Megyénkben az 1983/84-es tanév során 12 óvodában 392 óvodás és 14 ált. iskolában pedig 985 tanuló részesül horvátszerb nyelvoktatásban. Hagyományos tanítási nyelvű iskolaként funkcionál a Hercegszántón működő körzeti — diákotthonos szerb-horvát iskola. Beiskolázási körzete az egész megyére szól. Gara és Katymár az ún. „tagozatos" iskola — átmenet a tannyelvű és nyelvet oktató iskolák között—. A többi 11 nyelvet oktató iskolában általában órarendbe építve folyik az anyanyelvi oktatás. A tanulók a Budapesti vagy Pécsi Gimnáziumban folytathatják anyanyelvi tanulmányaikat. Az ált. iskolákban a „Radost", „Matica, „Skolske novine" és a „Vjesnik" folyóiratot, ill. heti- és napilapot küldik Jugoszláviából. Arató Endre a magyarországi nemzetiségi kérdés kiemelkedő kutatója szerint: .. .„napjainkban a szerb-horvát nyelv lényegében azonos, s a különbség igen csekély hangtani és jelentéktelen lexikális eltérésen kívül csupán formai, a szerbek cirill-, a horvátok pedig latin betűkkel írnak".

23 Ma a hazai közoktatás fejlesztésének programja magába foglalja a nemzetiségi anyanyelvi oktatás korszerűsítésének terveit is (pl. a „kétnyelvű" iskolák számszerű növelését). A pedagógusok hazai, illetve jugoszláviai nyelvi továbbképzéseik hasznosak, amelyek lehetőséget nyújtanak módszertani tapasztalatcserékre is. Megyeszékhelyünk Óvónőképzőjében 1972 óta folyik horvátszerb nyelvű továbbképzés. Ez idő alatt 55-en végeztek, abból 12-en megyénkben helyezkedtek el. A Bajai Tanítóképző Főiskolán 1977 óta folyik szerbhorvát tagozati képzés. Itt 20 fő végzett, közülük 8 fő a megyében helyezkedett el. A megyei Pedagógiai Társaság nemzetiségi szakcsoportja élő valóság. A bunyevac lakosság átrétegződése, életformájának átalakulása növelte az anyanyelvi sajtó, rádió és televízió szerepét a művelődésben. Igénylik annak további bővítését. Jelenleg szerbhorvát nyelven a Magyar Rádió pécsi stúdiójából URH adásban heti 30 perc, vasárnap 7,30h. (A falun élők nehezen vagy egyáltalán nem fogják, mivel URH-adás) A pécsi körzeti stúdió 1953-tól sugároz anyanyelvünkön. Regionális adásai színvonalasak, időpontjuk megfelelő, de időjárás függvénye, hogy megyénkben mikor fogható. Időtartam és időpont. Vasárnap, hétfő 18,30h, szombat 8,05h, egyéb napokon 18,30h, vasárnap, hétfő 45 perc, egyéb napokon 30 perc. A Magyar Televízió szerbhorvát adása 1979-től kezdve a pécsi stúdióból havonta 20 perc— szerda 23 ARATÓ Endre: A magyarországi nemzetiségek nemzeti ideológiája. Bp., 1983. Akadémia Kiadó. 58. p.