Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
MÁNDICS Mihály: Nemzetiség — szocializmus — közművelődés (Áttekintés Bács-Kiskun megye bunyevác lakosságának közművelődéséről)
csak bunyevac Vidákovics Antal. Az együttesek tudatosan szolgálják a népek barátságának és testvériségének eszméjét. Itt említem meg az első hazai „Igraj kolo" —„Járd a kólót" című hanglemez megjelenését. (1978) A mi megyénkből a garai asszonytrió dalcsokra szerepel Krékity István népi zenekara kíséretével. Ez a hanglemez egy csokorra valót tartalmaz a hazánkban található délszlávok — minden etnikumának — népzenéjéből, betekintést nyújt a népzene minden kedvelőjének e népcsoportok gazdag dallamkincsébe. (Borítóján magyar nyelvű ismertető is szerepel) A második délszláv hanglemez — mely azóta „aranylemez" — 1981-ben jelent meg a „Vujicsics Együttes" néven, akik 1977-ben a tv „Ki mit tud?" vetélkedőjén a népzenei kategóriában első díjat nyertek, s e díj egycsapásra országosan ismertté és népszerűvé tette őket. Meg kell említenünk a délszláv, benne a bunyevac népköltészet magyarországi népszerűsítését, valamint hazai feltárásának egyéb aspektusú munkáit is. Csuka Zoltán, Kiss Károly, Vujicsics D. Stoján, Nagy László műfordítói munkásságára gondolunk elsősorban. Az ő munkásságuk mellett egyéb fordításokra, ismertetésekre is sor kerül. 22 Összehasonlíthatatlan a különbség a nemzetiségi kiadványok terén a Horthy korszak és a felszabadulás utáni időszak között — mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban. Kiszélesedett a magyarországi nemzetiségek kutatása. Az Állami Gorkij Könyvtár keretében Budapesten kutatóbázis jött létre. Hangsúlyozni szeretném, hogy a nagy történeti folyamatokat emberközelben kell érzékelni, ezen belül az együttélés hétköznapjait kell bemutatni, feltárni, közkinccsé tenni és a szocialista tudatba beépíteni. Megyénk szempontjából is figyelmet érdemel a szegedi JATE Új- és Legújabbkori Egyetemes Történelmi Tanszékének az a kutatási iránya, amely a vegyes lakosságú községeink történetének monografikus feldolgozására irányul. A községekben növekszik azon intézmények száma, amelyeket kiemelkedő nemzetiségi személyekről neveztek, illetve terveznek elnevezni. Ennek megfelelően pl. a hercegszántói délszláv iskola IVO ANDRIC, a bácsalmási művelődési ház pedig JURINOVICS MIKLÓS nevét veszi fel. A gyakorlat azt igazolja, hogy a nemzetiségek lakta településeken az anyanyelv megőrzése és fejlesztése, a nemzetiségek kulturális élete ott a legeredményesebb, ahol a közművelődés és az oktatás szerves kölcsönhatásban van egymással. Délszláv értelmiségünk többsége pedagógus, akiknek a felszabadulás óta a nemzetiségi oktatásban és a kulturális élet fejlesztésében 22 KISS Mária: A magyarországi délszlávok folklórkutatásának áttekintése. Néprajzi-füzetek 1977/2. Bp., TIT—38. p.