Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

MÁNDICS Mihály: Nemzetiség — szocializmus — közművelődés (Áttekintés Bács-Kiskun megye bunyevác lakosságának közművelődéséről)

költeményei kaptak helyet. Van aki helyet kapott a Jugoszláviában kiadott antológiában is. Akkor nem kapott benne helyet Eva Zoric (Gara) és Roza Vidakovic (Csávoly) 1922—1981—, utóbbiról ma már közismert, hogy nagy költői tehetség volt. Önálló verseskötetének kiadása a Szövetség jóvoltából most van folyamatban. Versek mellett színműveket és novellákat is írt. Novelláiról, pályadíjat nyert munkáiról ismert Mijo Karagic, aki garai születésű, és a Szövetség főmunkatársa. Anyanyelvi témában számos irodalmi pályadíjat nyert munkákat — felnőtt és ifjúsági kategóriában— és szakdolgozatokat is ismerünk. Az eddig megjelent irodalmi alkotások, néprajzi kötetek, versantológiák, novellák és gyűjtemények, egyéb tanulmánykötetek a hazai mellett nemzetközi elismerést is szereztek. Ezekben megyénkből a következők publikáltak: Báldy-Bellosics Flóra, Fehér Zoltán, Vélin István, Mándity Marin, Mándity Zsivkó és Mándics Mihály. Önálló verseskötete jelent meg a hercegszántói születésű (sokac) Dékity Márk újságíró „Duga nad zavicajen" (1979)—(Szivárvány a szülői táj felett) és Blazsetin István Apáczai-díjas tanár költőknek „Srce na dlanu" (1981. Szív a tenyéren). Utóbbi tankönyvírásai is foglalkozik. A „Suncana polja" (1980. Napos mezők) verseskötet szerzői Dékity, Blazsetin és Gálity Ljubinko. Várhatóan a Délszláv Szövetség IX. kongreszszusára 1983-ban kikerül a nyomdából Miso Mandic: „800 godisnja krónika Cavolja" (monografija) Csávoly község 800 éves krónikájából c. mű (—Múlt és jelen egy nemzetiségi faluban—.) A könyvtárosok számára megjelenő „Új könyvek" nemzetiségi periodika, illetve ajánló jegyzék és állománygyarapítási tanácsadó rendszeresen ismerteti a hazai nemzetiségi kiadványokat is. Az írói bázis szélesítésére, az egyes tehetségek felkarolására továbbra is nagy gondot kell fordítani. A zenei publikációk köréből szólva a folklóregyüttesek műsorigényét igyekezett kielégíteni 1957-ben Vujicsics Tihamér első önálló gyűjteménye a „Nase pesme" (A mi dalaink). Megtalálhatók benne a bácskai bunyevácok dalai is. Kiss Lajos Katymáron gyűjtött Kraljickákat (pünkösdi énekek). Mokuter Ivan bácsalmási népirigmus gyűjtése 1958-ban látott napvilágot a „Pod istim nebom" (Egyazon ég alatt) c. viselő bilingvis kiadványban. Tánc-, folklórkutatásunk is szép eredményeket mondhat magáénak. Kricskovics Antal Erkel-díjas — garai születésű — koreográfus „Juznoslovenske narodne igre" (Magyarországi délszláv táncok) című öszeállítása — ugyancsak bilingvis mű — 1959-ben jelent meg. Ebben szép számmal szerepelnek a bunyevac táncok. Ekkor alakult meg Bp-en a Délszláv Együttes, a mai „Fáklya" Nemzetiségi Táncegyüttes elődje, melynek sorai közt ma is vannak megyénkbeliek csakúgy, mint a „Baranya Táncegyüttesben", mely a Pécsi Tanárképző Főiskola együttese. Vezetője a felsőszentiváni születésű ugyan-