Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

MÁNDICS Mihály: Nemzetiség — szocializmus — közművelődés (Áttekintés Bács-Kiskun megye bunyevác lakosságának közművelődéséről)

hetilapja, a Narodne novine és egyéb házi kiadványai (Vesna, Kulturni radnik, Klupski Zivot, Bilten). A Szövetség kiadványai közül nagyon kere­sett az évenként megjelenő „Narodni kalendar" — évkönyv —, a magyaror­szági délszlávok életének krónikája. Ezeken túlmenően ezt a célt szolgálja a nemzetiségi könyvkiadás is, mely a műveltség gyarapításában, az emberek szocialista tudatának formálásában, nemzetiségeink irodalmának, kultúrájának ápolásában és megőrzésében nél­külözhetetlen eszköz. Nemzetiségi könyvkiadásunk intézményesítését köve­tően (1976), 1980-ban már 15 szerb-horvát nyelvű könyv látott napvilágot. Az utóbbi tíz évben a szövetség több önálló kiadvánnyal jelentkezett. A művek folyamatos kiadásáról a Tankönyvkiadó Vállalat — Nemzetiségi Szerkesztősége — gondoskodik. A terjesztés pedig vidéken nagyrészt a Mű­velt Nép Vállalat feladata. Nagy az érdeklődés a Hercegszántón nevelkedett, fiatalon elhunyt Vujicsics Tihamér szerb zeneszerző (1929—1975) munkája: „A Magyarországi délszlávok zenei hagyományai" nívódíjjal kitüntetett kötet iránt. Egyedülálló gyűjtemény. Szép helyet kapott benne a mi megyénk bunyevac és sokacsága is. Ez a munka régi hiányt pótol, mely mind minőség­ben, mind mennyiségben igen jelentős mű, egyaránt szolgálja a közművelő­dés, a néprajztudomány és ismeretterjesztés céljait. Ez az első mű, amely magyar nyelvű áttekintést ad a haza lakosságáról — népcsoportjáról —, annak történeti, nyelvészi, néprajzi, zenei sajátosságairól, és ezt igen gazdag, széles körű, gondosan összeválogatott dallam és szöveges folklór anyaggal egészíti ki. Maradandó emléket állított, s jó szolgálatot tett az internaciona­lista gondolkodás ápolásához. A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége és a Magyar Nép­rajzi Társaság közös kiadványsorozata az: „Etnografija Juznih Slavena u Madjarskoj" (A magyarországi délszlávok néprajza) Balassa Iván főszerkesz­tésével, Kiss Mária hozzáértő szerkesztésével már az ötödik kötet jelent meg. E sorozat első kötetének előszavában 1975-ben Ortutay Gyula akadémikus írta: „A magyar néprajz hagyományai közé tartozik, hogy kezdeteitől — szinte önkéntelenül, természetes mozdulattal — a magyar haza minden népé­nek történetét, kultúráját, társadalmát, néprajzát igyekezett kutatni,..." Ez a sorozat hivatott arra, hogy a magyarországi délszlávok anyagi, szellemi és társadalmi műveltségének felgyújtott javait kiadva visszajuttassa azokhoz, akik eddig megőrizték s éltek vele. A felnőtt írások, a gyermek és ifjúsági irodalmi alkotások, pályázatok, az anyanyelvű hetilap és melléklete a „Ne­vén" mellett helyet kapnak a naptárban is (évkönyv). Ezek ismeretében 1969-ben megjelent „ U kolo " c. verses antológia, melyben megyénkből Stipan Blazetin, Marko Dekic, Branko Filakovic, Ljubinko Galic,—1922 —1983— (Hercegszántó) Angela Sokac és Katica Varga (Felsőszentiván)

Next

/
Thumbnails
Contents