Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

MÁNDICS Mihály: Nemzetiség — szocializmus — közművelődés (Áttekintés Bács-Kiskun megye bunyevác lakosságának közművelődéséről)

is. (Pl. a Bajai városi tanácsteremben lévő két freskó, a hercegszántói Műv. Házban a két belső seccó, a külső homlokzati pedig sgraffito.) Mi hiszünk a környezet, a társadalmi közösségi légkör személyiségalakító szerepében. Az anyanyelvű irodalommal való könyvtári ellátás a sokrétű feladatrendszernek csak egyik, de ugyanakkor lényeges összetevője. Szaporodott a községi és iskolai könyvtárak horvátszerb anyanyelvű köteteinek száma. Gond van viszont ezek olvasottságával. A mai modern irodalom olvasása csak azért jelent problémát, mert az új kifejezéseket, a szaknyelvi terminusokat nyelvi elszigeteltség következtében nem ismerjük. (Kereskedelmi forgalomban horvát-szerb nyelvű könyvek megyénkben Baján a Tóth Kálmán tér 1., a 126. sz. könyvesboltban szerezhetők be.) Megyénkben a bajai „Ady Endre" Járási-Városi Bázis könyvtár kapott nemzetiségi alapkönyvtári feladatot. Hatáskörébe három megye 18 délszláv nemzetiségű települése tartozik. Ebből 13 a mi megyénkben van. Ezen belül 10 településen bunyevácok laknak. A mi megyénk községeiben a letétben levő kötetek száma:4076. Baja városban a Citaonica-ban 430, Tanítóképző Főiskolán 123, és a két nyelvet oktató iskolában 100—100 kötet. Könyvtárainkban a jugoszláv folyóiratok közül megtalálható a Jezik, Matica, Módra Lasta, NIN, SMIB, Svijet. Hasznosnak bizonyultak az író — olvasó találkozók. A nyelvművelő — olvasó — tábort most már balatoni helyszín után Hercegszántón —nyelvi környezetben— a kétnyelvű iskolában tartják. Az a tapasztalat, hogy — a 7—10 nap — olykor csak az ismerkedésre elég, s nem teszi lehetővé az elmélyült munkát. Az idén a program szerint a gyerekek a környékbeli bunyevac településeken kutattak népi értékek után — a néphagyományok felelevenítése, a népdalgyűjtés dominált. A fiatalok számára a legfőbb vonzerő az anyanyelv játékos elsajátításának lehetősége. Az olvasótáborok azonban ennél sokkal többet ígérnek, mondja a szakfelügyelő. Ebben a községben — ami még nem általános megyénkben — a két, ill. többnyelvű feliratok mindenütt láthatók a követelménynek megfelelően. 1975-ben — az országban elsőként — megalakult a megyei TIT Szervezet Nemzetiségi Szakosztálya. A bajai járás TIT nemzetiségi munkacsoportja már 1969-től működik, 1980-tól Csatalján megnyílt a járási nemzetiségi klub. Horvátszerb nyelven évente megközelítően 60—80 előadás egyszerre gyarapítja a résztvevők ismereteit és fejleszti anyanyelvüket. Az utóbbi tíz évben élénk irodalmi tevékenység bontakozott ki — az új értelmiség aktivizálódott. Egyre több alkotó jelentkezik. Publikációs lehetőséghez jutottak a tv és a rádió mellett a hagyományos helyeken is. A tömegkommunikáció fontos közművelődési és közvéleményformálási eszköz. Az anyanyelvi kultúra ápolását, fejlesztését segíti elő a szövetség