Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

MÁNDICS Mihály: Nemzetiség — szocializmus — közművelődés (Áttekintés Bács-Kiskun megye bunyevác lakosságának közművelődéséről)

razenekara Csilics Sándor — a Szocialista kultúrért c. kitüntetés viselőjének vezetésével. 1982-ben az országos minősítésen „arany fokozatot" értek el. Évente 30—40 alkalommal lépnek fel. A zágrábi XV. Nemzetközi Folklór Szemle után 1983-ban Franciaországban turnéztak. Több tv szereplésük volt már. Repertoárjukon szerepel a hagyományos prelo, a pünkösdi királynőjárás (Kraljice), az aratás, a szüret, a leánykérés, a bunyevac lakodalmas és több tánc, ill. zenekari szám. Jól működő hagyományőrző együttes a MM: „Szocialista kutúráért" kitüntetett garai és hercegszántói. A garaiak Zágráb és Vinkováci ősz rendezvényein képviselték hazánk színeit Zority Éva vezetésével. A hercegszántóiak a XIII. Országos Nemzetiség Fesztiválon Tatán, majd a jugoszláviai Vinkováci ősz rendezvénye mellett számos helyen léptek fel, és a tv-ben is szerepeltek. Pacskóné Gálity Ljubica „Kiváló népművelő" kitüntetés viselőjének vezetésével. E három együttes tagja a nagy „Bácska Együttesének". Eredményes a dusnoki táncegyüttes és zenekar, a bátyai és csávolyi néptáncegyüttes, a bácsbokodi énekkar. Az utóbbit kivéve a felsorolt csoportok mind részt vettek már a Délszláv Szövetség által szervezett országos kultúrkörutakon. Legújabban a hétvégekre szervezik ezeket. (3 fellépéssel) Sokan közülük külföldön is képviselték színeinket. Gyermekcsoport működik: Hercegszántó, Csávoly tánc, Felsőszentiván, Vaskút tamburazenekar, Katymár irodalmi színpad. Újabban Baján a 609. sz. Szakmunkásképző Intézetben is alakult egy bunyevac tánccsoport. A „Ki mit tud?" válogatón legutóbb a dusnoki és a bajai tamburazenekar szerepelt. 1968-ban a IX. VIT tiszteletére szervezett „Ki mit tud"-on a hercegszántói duó vett részt. Fontos szerepet tulajdonítunk az úttörők nemzetiségi versenyeinek, vetélkedőinek. Közművelődési tevékenységünk egyik kiemelkedő eredményeket felmutató területe a helytörténeti néprajzi szocialista hagyományok feltárása és ápolása. Szorgalmazója a HNF megyei Honismereti Bizottsága, támogatói a területi múzeumok, levéltárak, könyvtárak és a mecénások. Közöttük a Délszláv Szövetség. Baján önálló Bunyevac Tájház, Bácsalmáson, Bácsszentgyörgyön, Csávolyon, Csikérián, Felsőszentivánon bunyevac jellegű Helytörténeti gyűjtemény. Hercegszántón sokac jellegű a gyűjtemény. Újabb jelenség az egyes képzőművészeknél a nemzetiségi származás vállalása és a nemzetiségi kulturális életbe való bekapcsolódás. Pl. Dr. Havadiné Kukovics Rózsa tanár-festőművész Bajáról, akinek képkiállítását láthattuk a Délszláv Szövetség VIII. kongresszusán. A nemzetiségiekkel gyermekkorában együtt lakó ugyan nem nemzetiségi származású Szurcsik János hercegszántói születésű ma Bp-en élő főiskolai tanár, Munkácsy-díjas festőművész és a MNK érdemes művésze. Vannak nemzetiségi jellegű munkái is a megyénkben. Figurái között a magyar mellett ott van a bunyevac, sokác és szerb