Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

MÁNDICS Mihály: Nemzetiség — szocializmus — közművelődés (Áttekintés Bács-Kiskun megye bunyevác lakosságának közművelődéséről)

Köztük a szárnyukat bontogató fiatal délszláv értelmiségieket, a nemzetiségi politikát megvalósító tanítókat és legjobb aktivistákat. Az intézmények nagy részt fennmaradtak, de működésük beszűkült és inkább a formalitás jogait viselte magán. A gazdasági, társadalmi és kulturális életben bekövetkezett torzulásokat felismerte a párt, az ötvenes évek közepén nagy erőfeszítéseket tesz azok kijavítására. Az MDP Központi Vezetősége 1955. május 21-én hoz is egy határozatot, amelyben szól a nemzetiségek között végzendő politikai, oktatási és kulturális munka javításáról, az ok nélkül üldözött délszlávok rehabilitásáról. Ez utóbbi lényegében meg is valósult, de a határozat első része az októberben kitört ellenforradalom miatt csak jóval később kerülhetett napirendre. Az ellenforradalom leverése után a Magyar Szocialista Munkáspárt 1957. júniusi Országos Pártértekezletén elfogadott határozatában kimondja, hogy „a párt és a tömegek közti kapcsolatok fejlődésének igen fontos területe a Hazafias Népfront". Lényegében a népfront mozgalmi kereteiben határozza meg a nemzetiségi dolgozók összefogását is. A tömegkapcsolatok erősítése érdekében feladatul határozza meg „az eddigi kellő mértékben nem alkalmazott agitációs formákat, így az egyéni és csoportos beszélgetéseket, kisebb méretű gyűléseket.... a magyar és más nemzetiségű dolgozók kölcsönös látogatásait, találkozásait." (A Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusainak határozatai. Kossuth Könyvkiadó, 1975. 35—36. p.) A Szövetség hetilapja 1957. október 3-tól „Narodne novine" (Népújság) néven jelent meg, ill. folytatódott. Ettől kezdve a „Danica" gyermekrovattal bővült. 1982. decemberétől pedig alkalomszerűen „Nevén" irodalmi melléklettel jelenik meg. A hazai kulturális élet szervezői — egyben politikai intézmények is — a nemzetiségi szövetségek — területi alapszervezetei nincsenek —. Működésük a magyarországi nemzetiségi politika fontos jellemvonása. Alapszabályuk szerint működnek. A kongresszus választja meg az országos választmányi tagokat. A nemzetiségi szövetség megyénkben élő választmányi tagjainak száma: 13 fő és 9 fő a különböző bizottságokban. A kollektív kulturális és politikai jogok képviseletének ilyenfajta közös megvalósulása viszonylag ritka Európában. A szövetségek a Hazafias Népfront kereteiben működnek, de vannak nemzetiségi származású képviselők — a mi megyénkből is — az országgyűlésben és a helyi tanácsokban is. Képviseletünk mindenütt biztosított. Bunyevac származású országgyűlési képviselők voltak a garai választókerületben: Kricskovics József garai agronómus 1958—1963-ig. Mándics Mihály csávolyi Apáczai-díjas pedagógus 1963—1980-ig, jelenleg Ádámné Rebők Katalin a garai tsz-nek a dolgozója. Megyei tanácstagok: Vuity János Katymárról, Mándics Mihály Csávolyról. Jelenleg Gyurity György Herceg-