Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

MÁNDICS Mihály: Nemzetiség — szocializmus — közművelődés (Áttekintés Bács-Kiskun megye bunyevác lakosságának közművelődéséről)

szántóról. Bács-Kiskun megyéből számos vezető került a Szövetség vezető testületébe is. Már az I. kongresszuson választották elnöknek a bunyevac Pavle Vujic-ot Garáról. AIII. kongresszuson pedig Joza Sabovljevet Hercegszántóról, majd Joso Krickovicot, főtitkárnak pedig Andrija Hovan-t (1948 —1952-ig). Az V. kongresszus bizalmából Csávolyról Miso Mandic lett az elnök, akit a VII. kongresszus főtitkárnak választott. (1973—1981) Jelenleg 1983-tól a hercegszántói születésű Marin Mandic a főtitkár. Matija Sokcevic Bajáról pedig a Narodne novine c. hetilap főszerkesztő helyettese a beindulástól kezdve. Megelőzően e helyen Alojzije Babic garai származású volt. Országos szinten több minisztérium, központ, párt- és állami szerv részvételével a legátfogoóbb nemzetiségpolitikai testület az 1972-ben létesített Nemzetiségi Tanácsadó Bizottság. A politikai intézményhálózatot a Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Önálló Osztálya egészíti ki, amely a nemzetiségi politika gyakorlati megvalósításában igen nagy szerepet vállal. Előremutató tényező, hogy az utóbbi időben élénkebbé vált a hazai nemzetiségek és anyanemzeteik kulturális kapcsolata. Megszaporodtak a határon túli egyetemekre szóló ösztöndíjak. Nyaranta rendszeresen utaznak nemzetiségi pedagógusok szomszédos országokba szakmai továbbképzésre. Gyakrabban kerül sor művészegyüttesek cseréjére is. A kétoldalú kapcsolatok kialakítása és támogatása a magyarországi nemzetiségi politika egyik sarkalatos tétele. Ezek a kapcsolatok nap mint nap bővülnek, s szinte a kulturális élet, a művelődés egészét áthatja: zene, képzőművészet, folklór, színház, öntevékeny művészi csoportok, sport..., A szocialista országok között, ahol a marxizmus-leninizmus nemzetiségi politikája nem írott szó csupán, hanem mindennapi gyakorlat, nem is lehet másképpen. (Sz. Szabó László: Alföld 1977. V. hó. 81. p. Gondolatok egy könyv ürügyén c. műből) „A nemzetiségek annál jobban tudnak a többségi néppel és vezető erőivel politikailag s így a szocializmussal is azonosulni, minél inkább biztosítva érzik nemzetiségi kultúrájuk, sajátosságaik megőrzésének, nyelvük használatának, oktatási igényeik kielégítésének, a velük egy nyelvet beszélő nemzethez fűződő kapcsolataiknak szabad érvényesítését." — hangoztatja a Kultúrpolitikai Munkaközösség állásfoglalása.

21 A sajátos helyzetből adódóan néhány speciális művelődési lehetőségnek kulcshelyzete van. A nyllapontról induló nemzetiségi népművelés hőskorában a szükségletekhez és a korabeli politikai realitásokhoz idomulva alakult ki a „kultúrkörút" intézménye. Egy-egy művészegyüttest autóbuszra ültetve 21 KÓSA László: A hazafias nemzetiségi politika újabb szakasza. (Cikk-tanulmány) Forrás 1976. 1. sz. 55. p.